Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában
A rendezést illetőleg csak gyökeres rendezésről lehet szó. Rámutat a javaslat arra, hogy az eladósodás mai nagy mértéke a deflációs politika, a pengő túlságos megerősítésének következménye. Az orvoslás útja tehát csak az lehet, hogy állítsák vissza a pengő vásárló erejét arra a nívóra, amelyen az adósságok keletkezésekor állott. Ez az egyedüli út, amelyen az adósságokat rendezni lehet. A hitelező nem veszít, az adós nem nyer, mert a hitelező azt az értéket kapja, amit kölcsön adott, de élvezte közben az igen magas kamatok hasznát is. Az ingótőke az ingatlantőke rovására gazdagodott. Akinek azelőtt 5—6 éve 100 ezer pengője volt, akkor 50, ma pedig 100 kat. hold földet vehet. Ez lehetetlen állapot, s egyedüli segítsége a pénz felújítása. Ez nem infláció, hanem az igazság keresése és ez az állapot az amikor a közvélemény jogosan követelheti az állami beavatkozást, mert máskülönben a nemzet tönkremegy. Ez az útja a mezőgazdasági terményárak rendezésének, ami a második kérdése a memorandumnak. Az így felhígított pénzen a mezőgazdasági terményárak emelkednek s elérik ismét a 26—30 pengős nívót a búzánál és a megfelelőt a többi terményeknél. Tehát a gazda ismét fizető- és vásárlóképes lesz. Ha egyidejűleg hatalmi intézkedésekkel megtiltják az ipari áraknak az akkori áraknál nagyobb emelkedését, az agrárolló oly nehezen várt bezáródását érjük el. A mezőgazdasági termények értékesítésének kérdése az állam által támogatott értékesítő szövetkezeteken keresztül érhető el. Ez a kérdés nem kereskedelemellenes, mert minden termény értékesíthető szövetkezeteken át, s így a kereskedelemnek is elég tere marad, de viszont olyan téren, ahol megvalósítható a gazda és a fogyasztó érdekében kell megtenni. Külön foglalkozik a memorandum a búza árával; amelyekben külön belföldi ár megállapítását javasolja, amely biztosítja a termelés költségeit és a tisztes polgári hasznot a gazdának. Utal a cukorkartell üzleti politikájára, amely szintén külön belföldi és külön külföldi árral dolgozik. Az adóügyek a harmadik része a javaslatnak, amely minden társadalmi rétegnek baja. Ezt az adórendszert, amely a jövedelem megadóztatásával a gyakorlatban nem vált be, meg kell fordítani, és olyan adórendszert bevezetni, amely ott fogja meg a jövedelmet, amikor elköltik, s ezzel mindenki teljes jövedelmének megfelelően fog adózni. Minden jövedelem egyszer pénz alakjában forgalomba kerül, ha tehát ott megfogják, elértük a helyes és igazságos adózást. A pártválasztmányi tagok a felolvasott memorandumot teljes egészében magukévá tették s egyenesen Gömbös Gyula címére küldték el. Egyben elhatározták, hogy a többi szervezeteket is felkérik hasonló állásfoglalásra. (Nyomtatvány) Mohácsi Hírlap 1933. augusztus 20. 9. 1933. augusztus 15. A Nemzeti Egység Pártja nagyharsányi községi választmányának határozata A Nemzeti Egység Pártja nagyharsányi csoportjának választmánya 1933. évi augusztus hó 15-én Nagyharsányban tartott értekezletén a következő határozati javaslatot fogadta el: 1. A magyar gazdák bajainak orvosolhatása céljából föltétlenül szükségesnek tartja a választmány, hogy Nagyharsány község mezőgazdái is résztvegyenek a Magyar Falu Táborszervezete által Budapestre f. évi augusztus hó 19-re hirdetett országos gazdakongresszuson. 2. Egyúttal a választmány hosszabb tanácskozás után a következőkben állapította meg azokat az intézkedéseket, melyeknek körösztülvitele esetén a ma fönnálló gazdabajok megszüntethetők lennének és pedig ezeket az intézkedéseket javaslat alakjában következőkben van szerencséje a választmánynak az illetékesek elé terjeszteni:
