Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában
Kisebb helyeken nehézséget csinál a sok írásbeli munka és komplikált szabályzat, melyben az egyszerű ember nem tud eligazodni. írod különben, hogy úgy a kül- mint a belpolitikai állapotok nem indokolják a lakosságnak a szervezéstől való távolmaradását. Ebben teljesen igazad van. De a falusi lakosságot ma elsősorban az anyagi gond és az értékesítés, az iparcikkek ára, és az adóvégrehajtás érdekli. Nem vehető tehát rossz néven, ha akkor, amikor a független kisgazdapárt állandóan azt hangoztatja, hogy mindezen lehetne segíteni, nem lelkesedik miérettünk akkor, amikor a gabona ára soha nem látott mélyponton van, az ipari cikkek ára nem csökken, sőt némely cikknél, pl. a vas, a legutóbbi időben emelkedett. A gazdaadósok pedig azt mondják, hogy rajtuk a legújabb rendelettel 8 nincsen segítve, mert ha meg tudnák tőketartozásuk 1/5-ét fizetni, úgy a hitelező magától nem árverezne. Nehéz helyzetük éppen abban keresendő, hogy törleszteni sok helyen egyáltalán nem képesek. Ezen pedig a legújabb rendelkezés nem segít. Attól félek, hogy esetleg tévesen ítéled meg a helyzetet abból, hogy sok helyen várakozáson felüli eredményt jelentenek. Tény az, hogy ott, ahol nagyobb birtokosok és az intelligencia tekintélyes része velünk van, ott a lakosság is inkább hajlik arra, hogy pártunkba belépjen. Somogy és Baranyában azonban az intelligencia nagy része tartózkodó állásponton van. Azt én is meg tudnám tenni, hogy presszióval belekényszerítsem a lakosságot a pártba. Egyrészt azonban semmi hasznunk nem volna, mert titkos választás esetén nem szavaznának velünk, másrészt pedig ez csak arra volna jó, hogy Titeket megtévesszen. Nézetem szerint sokkal helyesebb, ha a viszonyokhoz alkalmazkodva, esetleg nagyon lassan halad a szervezés, mint ha hamis képet állítunk elétek. írod továbbá, hogy a sajtó napról napra beszámol arról, hogy az Eckhardt párt melyik vidéken állította fel nagygyűlés keretében a helyi szervezeteit. Általában mindig, ma pedig hatványozottan könnyebb ellenzéki pártnak híveket toborozni, mint kormánypártnak. Ami azonban a nagygyűléseket illeti, bár természetesen sokkal több hallgatójuk van mint nekünk, ma azok nem sikerülnek olyan jól, ahogy ők ezt állítják. De eltekintve ettől, ők nagygyűléseiket nagyobb községekben tartják, oda Budapestről jó szónok képviselők Turchányi, Mojzes, Dinnyés stb. vagy más jó szónokok mennek le. Természetes, hogy a nép szívesebben hallgatja meg ezeket, mint a helyi tanítót, vagy jobb módú kisgazdát. Ezeknek könynyebb is a helyzetük, mint a mi embereinknek, mert a lakosság nagyon természetes elégedetlenségére, és a kormány ténykedéseinek kritizálására építik fel egész beszédüket. Az érzelmekre pedig mindig könnyebb hatni, mint az észre. Az is tagadhatatlan, — hogy legalábbis ezen a vidéken - a nép lelkileg sokkal közelebb áll a függ. kisgazdapárthoz, mint mi hisszük, ök, ha kimennek vidékre, tulajdonképpen érzelmileg kész pártot találnak, ami a mi embereinkre nem áll fenn. Mindezekkel nem azt akarom mondani, hogy itt nem lehet pártot alakítani. Türelemmel és kitartással fog az is menni és hiszem, hogy ősszel, különösen, ha a gazdaadósságnak kérdésében történik valami, gyorsabb tempóban fog a szervezés mehetni. Én a szervezés megindulása előtti tanácskozásokon rámutattam arra, hogy az általad elgondolt szervezési mód és iram nem lesz megvalósítható. Azután látva azt, hogy még e jóakaratú kritikát sem szívesen halljátok, hallgattam és iparkodtam elgondolásaitokat megvalósítani. Most azonban, mikor körleveledből azt látom, hogy a szervezés lassú tempóját a szervezőknek tulajdonítod, kötelességem tudomásodra hozni, hogy bár tagadhatatlan az hogy sok elnök és titkár van, ki e feladat elvégzésére nem alkalmas és kit idővel fel fog kelleni cseréint, a hiba nem csak ezekben, hanem az adott körülményekben is keresendő. Nehézség van abban is, hogy a községi szervezetek élén állók még kész kiadásaikat sem tudják fedezni. Ezen — őszintén megvallva nem szívesen — úgy iparkodtam segíteni, hogy a levelezést hatósági útra tereltem (jegyzői és fsz. bírói posta), így legalább a bélyegköltségtől mentesíteni azt a falusi kis tisztviselőt. Pécs, 1933. VIII. 12. Szívélyesen üdvözöl kész híved Szapári s. k. 8 A kormány 14 000/1933. M. E. sz. rendelete a gazdaadósságok rendezéséről.