Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

útján Magad küldenéd ki - az ülésen létrejött külön megállapodások közlésével - bizalmas levélben a jegyző útján az elnök és titkár közül annak, aki az ilyen szervezési munkára inkább rátermett. Ennek azután a szervezési útmutatást azonnal el kell majd olvasnia és munkát haladéktalanul meg kell kezdenie, mert azzal már úgyis elkéstünk. Figyelmeztesd az elnököt arra is, - természetesen csak akkor, ha erre tényleg szükség van, mert magának nem jutott eszébe — hogy a budapesti központból az én utamon jött szervezési nyomtatványcsomagokat (ládából kikerült, községnévvel ellátott kisebb csomagok) és az egyes községek választói névjegyzékeit a megjelent elnökök és titkárok között ne feledje el szétosztani — mint ez a szalántai kerület választmányának alakuló ülésén történt —, mert ezek nélkül a szervező munkát elkezdeni nem lehet. Hogy Magadnak is irányítód legyen, a községi szervezés menetét illetőleg, tájékoztatlak arról, hogy ez a községekben egy-egy alelnök, egy-egy körzeti titkár (ahol több szavazókör van, ott ugyanannyi alelnök és ugyanannyi titkár), valamint annyi választmányi tag kijelölésével kezdődik, hogy minden 40—45 választóra egy-egy ilyen választmányi tag jusson. Ezeket a községi zászlóbontó üléseken fogják a szervezetek megválasztani. Ezek kijelölésénél azonban tekintettel kell lenni arra, hogy ezek az emberek a rájuk bízott munkát el is végezzék. Tehát megfelelő intelligenciájú és befolyásos, az emberekkel bánni tudó egyéniségek legyenek. Tulajdonképpen ezeken a községi embereken fog megfordulni az egész szervezkedés sikere. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetében funkcionál, a körzeti titkár pedig a községi vezető titkárnak segít adminisztrációs munkájában. A választmányi tagok lesznek azok, akik az egyes választókat „megdolgozzák", a pártba beszervezik. Ennek a munkának, a beszervezésnek lehetőleg gyorsan kell mennie, hogy a többi pártok biztosan várható ellenakciójára idő minél kevesebb jusson. Ezek a választmányi tagok ellátandók azoknak a választóknak (40-45 ember) jegyzékével, akiknek a pártba való beszervezése lesz a kötelességük. Erre a szervező munkára a pártközpont nagyon rövid időt engedett, mindössze június 6-a és június 15— 18-a közé eső pár napot. Legkésőbb június hó 18-án a községi szervezeteknek is meg kell alakulniuk. Erre az időre tehát be kell szervezni mindenkit, akire a párt egyelőre egyáltalában számíthat. A folyó hó 3-án tartott megyei alakuló értekezleten az a nézet alakult ki, hogy a gyűléstilalomra, valamint a beszervezésre adott rövid időre való tekintettel ezek a községi szervezeti alakuló gyűlések nálunk nem lesznek a szószerint veendő ünnepélyes „zászlóbontó" ülések, hanem a szervezetbe addig biztosan bekapcsolható komoly elemeknek egybehozatalai, a községi szervezetek magjainak kialakulásai, s a szervező munka ezen alakuló gyűlések után is tovább fog folyni. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy minden munka elvégzendő, amit ez alatt a rövid idő alatt becsületesen el lehet végezni. Ezeknek szíves tudomásulvételét kérem és arra is kérlek, hogy légy szíves a netalán tájékozatlan községi elnököknek és titkároknak Magad is segítségére lenni. Nagyon jó volna, hogyha a székhelyeden működő községi elnöktől vagy titkártól betekintésre elkérnéd a községi szervezkedésre kiadott utasítást és azt áttanulmányoznád. Végül kérlek arra, hogy ezt a levelemet jegyzetek készítése után szíveskedj hozzám eredetben visszaküldeni. Szívélyesen üdvözöl Pécs, 1933. évi június hó 6-án őszinte híved: Szapáry s. k. főispán (Másolat) BML NEP iratok, NEP adm. 1932/33.