Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

nyebb az ellenzéki vonalon, mint volt annakelőtte és ugyanakkor sokkalta többet vár a falu népe a mai kormányzó párttól, mint a 35-ös választások alkalmával, mert látja az őszinte szándékot és látja, hogy az ősszel kiváltak

114 amely nem jelent többet parlamenti képviseletet. Ami pedig a választási harcot illeti; a harc rövid lesz, de kemény. Azonban mi ideát bízunk többségi erőnkbe, bízunk a józanul ítélő falu népébe, amely már megtalálta a helyes, járható utat, amelyen Neki haladnia kell. Például: Magyarszentivánon ma kilépett a „Kisgazdapárt"-ból 160 tag, azaz: Egész falu! Kivétel 0,5%- Csaknem hasonló a helyzet a környéki falvakban is. Szóval, harc lesz! Meglátjuk, a nemes versengésben ki lesz az erősebb. Igy lesz aztán a szó igaz, hogy: A nép szava Isten szava! Egy kissé elkalandoztunk. Mindenesetre az a szíves meleg barátság, amely Bennünket ezidáig összefűzött, részemről nem fog megszakadni. Jelentésem szíves tudomásulvételét kérve, maradtam Magyarszentivánon, 1939. május 3-án őszinte tisztelettel: Pekori József aranykalászos gazda A Baranya 1939. május 20-i számában, a választások előestéjén Kis Tóth József (a mi „támogatónk"), egész oldalas cikket írt. „A titkos választójog és a felelősség" címmel, melyben hitvallást tett a MÉP mellett, és ostorozta a Független Kisgazdapártot, az elmúlt esztendők gáncsoskodóinak nevezte képviselőit „mert a zsidótörvény ellen készek voltak még a szocikkal, a Buchinger Manókkal is összefogni, hogy olyan embereket buktassanak, akik rajtuk kívül az egész nemzet bizalmát bírták. (Gömböst, Darányit, Imrédyt) - mondotta Kis Tóth, aki a MÉP lajstromos jelöltje volt 1939-ben. - „Teleki nem tehetett mást, mint új választásokat előkészíteni egy évvel a ciklus lejárta előtt." A politika „igazsága" megbontja egységünket Amit eddig semmiféle módon nem tudtak elérni, a köztünk, a mozgalom vezetői között lévő összetartást és egyetértést megbontani, azt elérték politikai cselvetéssel az 1939-es képviselőválasztások alkalmával. Bernáth Gyula, apja révén, a kormánypárt mellett állt. őneki nem volt szüksége átpártolni, de nem is volt különösebb nézeteltérésünk emiatt. Klits András kisgazdapárti volt, az is maradt. Politikai nézetének megváltoztatásával Pekori József tette a legsúlyosabb lépést, mert ez nemcsak politikai irányváltozást jelentett nála, hanem aranykalászos mozgalmunk önállóságának feladását is. A gépezet megindult mozgalmunk ellen, és sikerült egységünket megbontani azoknak, akik eddig is csak adózó és szavazó eszköznek használták gazdanépünket. Sajnos, a parasztság jobbjainak, öntudatosabb egyéneinek tartottakban is csalódnunk kellett. Értesítettem kalászosainkat, hogy az alakulást elhalasztjuk őszre. A választási gépezet minden raffinériájávai megindult, ebben a helyzetben reménytelen lett volna sikerre számítani.. Bár én Perr Viktor választási irodáját vezettem az Emericanumban,

115 - tehát a Kisgazdapárt oldalán -, körlevelemben egy szóval sem 114 1938 őszén több képviselő kivált a Kisgazdapártból, s részben a kormány mellé, részben a nyilasokhoz pártoltak. 115 Perr Viktor maga mellé vette Vörös Vincét a képviselőválasztási kampány idejére az Emericanumba választási irodavezetőnek. A Szentlőrincen felállított választási központot dr. Kertész Endre pécsi ügyvéd, a párt vármegyei ügyésze vezette, aki Kovács Bélával már 1933-ban járta a falvakat s gyűléseket tartottak, szervezve a nemrég megalakult Független Kisgazdapártot.