Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

S végül felszólítottam a cikk íróját, magyarázza meg világosan, hogy minden paraszt megérthesse: a Dózsa György-féle tételt. Feltettem neki a kérdést: „Mi ez szerkesztő úr? Lázadók lettünk? Vagy Dózsa György örökösei? Mert nem mindegy!" A Baranya támadásával kapcsolatban sokan érdeklődtek. Megírtam, ez egy szervezett ellenakció éppen megalakulásunk előtt. Az egyesületet nem akarom a Független Kisgazdapárthoz kötni, ez soha nem volt tervem. Mayer Nándor, aki ismerte a cikkeket, bátorított: „Nem kell félni!" A fő kérdés az volt, hogy vagyunk mi egymás között négyen: Pekori, Klits, Bernáth és én? A március 25-i alakulást megfontolásból elhalasztottuk, de akaratunkat nem törte meg. Számos barátunkat behívták katonának a felvidéki események miatt. Klits András figyelmeztető levelet írt, hogy vigyázzunk, sokan vannak ellenünk. Varga Géza igazgató is ellenpropagandát csinál, ahol megfordul, ellenünk beszél. Klitsnél is járt, de ő nem volt otthon. Sürgette Bandi az alakulást, hogy legyen vége a hajszának. Ez a hajsza sokkal erősebb, mintsem eleinte gondoltam volna. Pekori Jóska nem jött el az április 23-ra tervezett alakulásunk előkészítő megbeszélésére, azzal, hogy „állásfoglalásainkat" egyeztetni kell. Kalászos mozgalmunk minden mozzanatát közösen csináltuk, együtt harcoltunk, tehát csak politikai nézeteink megvilágítására gondolhatott, én viszont csodálkoztam, hiszen Jóska bősz kisgazdapárti volt, Eckhardt T/bort

112 éltetve, vállára emelte társaival egy baranyai gyűlésen. Pekori távolmaradása, Bernáth megkörnyékezése a Turul törzsfői cím adományozásával, a Baranya ékverése közöttünk, arra késztetett, hogy a közelgő képviselőválasztások

113 előtt ne kíséreljük meg az alakulást. Éreztem, megtörtént, amitől féltem: szembeállítottak egymással bennünket. Pekori újabb levelében a Kisgazdapárttal vádol (ő, a kisgazdapárti -?—), hogy csorba esett a nagy garral beharangozott megmozdulásunkon, mely mindenáron „politikamentes"? Az alakulás - írja Jóska -, ha nem volt, úgy meglesz és akkor álljunk elő a politikai porondra. S még ő kérdezi meg tőlem, hogyan lehet egy vármegye gazdaközönsége előtt ilyen játékot űzni? Semmiféle politikai játékot nem űztem. Hogy miért vetette fel Jóska, arra választ adott először Perr Viktornak írt 1939. május 3-i levelében: Nagyságos és Főtisztelendő Perr Viktor Úrnak az Emericanum igazgatója Pécs Kedves Igazgató Uram! Meleg szeretettel köszöntöm. Ezidáig nem írtam, mert nem igen értem rá. Most ragadom meg az alkalmat, hogy szíves tudomására hozzam azt, amit már talán egyik-másik helyről hallani méltóztatott Is. Nem kerülgetem a kását, őszinte magyaros becsületességgel megírom, hogy a „Független Kisgazdapártiból a mai nappal kilépek, illetve ebbeli szándékomat úgy a pártközpontnak, mint Nagy Feri és Kovács Béla barátaimnak a mai napon már be is jelentettem. Azt hiszem, ezt az elhatározásomat, illetve annak jogosultságát senki sem vitatja tőlem. Ezt a lépésemet, amelyet sokak nem vártak tőlem, — meggyőződésből tettem, második pedig az, ami erre késztetett, hogy parasztfajtámon ezen az úton jobban segíthetek. Ettem én már kezdettől fogva ellenzéki kenyeret, voltam is nyomás alatt ezért sokszor, tehát nem áll az, amit egyesek hangoztatnak, hogy „megfélt az Uraktól". Ma sokkal köny112 Eckhardt Tibor a Független Kisgazdapárt vezére lett 1932-ben Gaol Gaszton halála után. 113 1939 májusában országgyűlési képviselő választások zajlottak le az országban, s mint a többin, most is megbontották a parasztság egységét mindenféle fondorlattal és erőszakkal.