Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

álarca alatt egy politikai pártot szolgál ki... amíg a mozgalom ifj. Bernáth Gyulák vezetése alatt állott' (NEP) szívvel-lélekkel voltunk velük... A politikusoknak vagy tessék kivonulni, vagy minden politikai párt megfelelően képviseltesse magát." Ez csak ürügy volt a támadás megindítására. Szokolyai tudta, hogy Kis Tóth József, Patacsi Dénes és Puskás Elemér főszolgabíró és más NEP-tagok sokkal több gyűlésünkön szólaltak fel, mint Nagy Ferenc és Kovács Béla. A cél: soraink megbontása volt. Mozgalmunk kezdett komoly erkölcsi erőt jelenteni a vármegyében, ami egyeseknek nem volt ínyére. Pekori, Klits és én 1939 január vége felé Kaposvárra utaztunk Kiss Elemérhez megbeszélésre, ö is buzdított bennünket, hogy a szervező gyűlések után rövidesen tartsuk meg az alakulást. Tőle, Kaposvárról utaztunk fel Budapestre Szabó Pót 10 éves írói jubileumának megünneplésére. Szabó Pál 10 éves írói jubileuma Történelmi vacsorának nevezete Szabó Pál ezt az estet. Meghívót kaptunk, sokan, akik a népi gondolatért harcoltunk, 1939. január 26-ára, Szabó Pál tízéves írói jubileumának megünneplésére. A Kisgazdapárt rendezte. A meghívó egyik aláírója Nagy Ferenc volt. Nagy élményt jelentett nekem ez az Esterházy utcai Társaskörben rendezett jubileumi ünnepély. Azt hiszem, sokunknak. Itt láthattam először személyesen kedvenc íróimat és több politikust. Móricz Zsigmondot, Zilahy Lajost, Illyés Gyulát, Féja Gézát, Kovács Imrét, Jankovich Ferencet, Sárközi Györgyöt, Darvas Józsefet, Veres Pétert. Ez alkalommal beszélgettem el hosszasan Sellyei Józseffel, a felvidéki, vágsellyei íróval, és persze itt láttam először az ünnepeltet: Szabó Pált. Úgy éreztem, a parasztság templomában vagyok. Kitárulkozott lelkem, ittam a szavakat. Hallgattam Szabó Pál ajkáról a „Magyar Miatyánk"-ot.

107 Veres Péterrel már levelezésben álltam, de személyesen itt találkoztunk először. Úgy történt, hogy Nagy Feri átadott nekem és Pekori Jóskának egy-egy jelenléti ívet. A terem egyik bejárati ajtajánál én írattam alá az érkezőkkel, a másik ajtónál Pekori József. Veres Pétert a sors az én ajtómhoz hozta. Megilletődve mutatkoztam be neki: - Köszöntelek Péter bátyám, Vörös Vince vagyok. Rámnézett, melegen megszorította a kezemet. - Te vagy Vince? Nem ilyennek képzeltelek el. Nem ilyennek? (Alakra.) Mindegy, de jó jel; képzeletben maga elé idézett, hát gondolt rám. ö alacsonytermetű, én nyurga, bizonyára meglepte. - No majd elbeszélgetünk, végezd csak dolgodat. Mert jöttek ám, a magyar parasztság nyitott szemmel járói. Nem kevesebb mint 120 parasztember és 17 író-politikus. Itt hangzott el Szabó Pál és Kovács Imre részéről, hogy a parasztság gazdasági megszervezése mindennél fontosabb (aranykalászos mozgalmunk) és hogy az adósságokkal küzdő kisgazdák sokszor többet kínlódnak, mint a földmunkások, ezért e két réteg összefogása elkerülhetetlen. Kovács /mre

108 felolvasta a „Magyar Tízparancsolat"-ot, mely alapja lett a későbbi, Makón létrehozott Nemzeti Parasztpárt programjának. Háborgott a lelkünk, feszített bennünket a tettvágy. Itt ismertem meg Dobi 107 Szabó Pál írta 10 éves írói jubileumára. Másolatban Vörös Vince tulajdonában van. 108 Kovács Imre - író, a Nemzeti Parasztpárt makói alakulásán alapító tagként részt vett és vezető szerepet töltött be 1947-ig.