Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

ban, a „Kamarai Heti Tudósítódban

96 megbeszélésünk után máris foglalkozott mozgalmunkkal: „Annak a mozgalomnak, amely Vörös Vince, Pekori József és Bernáth Gyula Baranya megyei aranykalászos gazdák kezdeményezésére megindult és célja az, hogy a Baranya megyei arany- és ezüstkalászos gazdákat egyesületbe tömörítse, őszinte szívvel örülünk... nincsenek nagyhangú frázisokba bujtatott homályos céljai... tudomásunk szerint a vármegye fő- és alispánja és a három téli gazdasági iskola vezetősége is igen meleg érdeklődést tanúsít." Annak a reménynek adott kifejezést, hogy a falusi nép a közösség érdekében végzett munka terén sokszor találkozik majd ezzel az egyesülettel. Nem kisebb jelentőségű volt Szabó Pálék mellénkállása a Szabad Szóban.

97 Ügy éreztem, az ő kinyilatkoztatásuk adja az igazi elismerést: „Nagyszerű gazdamegmozdulás indult el néhány hete Baranyában... az egyesülés célja közös munkában, szaktudásban, Öntudatban előbbrevínni a kisgazdatársadalmat... Nagy jövője van az arany- és ezüstkalászos gazdák eme megmozdulásának ... A Szabad Szó odaáll a parasztfiatalság mellé a haladásnak ezen az útján ... Aki a népi gondolat szellemi síkján Féja Géza, Szabó Pál, Kovács Imre, Nagy Ferenc, az a paraszti felemelkedés gyakorlati útján Vörös Vince, Pekori József és a többiek. Előre fiúk! Mi törjük az utat a szellemi dzsungelben, ti vágjátok a csapást a parasztság közönyében." Ezek a sorok nagy önbizalmat és bátorítást adtak. Példaképeim voltak ők, már tavaly, 1937-ben felvilágosításért, tanácsért fordultam Veres Péterhez, Szabó Pálhoz, Nagy Ferenchez. Kaposváron a kamaránál találkoztam Taksonyi Jánossal, a Szekszárd és Vidéke Kisgazdák Egyesülete ügyvezetőjével, aki azután rendelkezésünkre bocsátotta alapszabályukat tanulmányozásra és felhívta figyelmemet, csak tiszta múltú, becsületes embereket állítsunk az őrhelyekre. Pekoriékkal megtanácskoztuk. hogy első, zászlóbontó gyűlésünket Szentlőrincen tartjuk, iskolánknál. Megállapodtunk Varga igazgatóval a helyiség kérdésében és a programban. Idejét 1938. november 20. délelőtt 10 órára tűztük ki. Előadóul felkértük a három iskola igazgatóját, azonkívül Patacsi Dénes és Riesz Ádám

98 országgyűlési képviselőket (tudatosan nem akartam Nagy Ferencet vagy Kovács Bélát, nehogy kisgazdapártisággal gyanúsítsanak) és Mudlicz József

99 mohácsi kisgazdát. A kalászosok részéről én, Pekori és Bernáth szólalunk fel. A meghívót hármunkon kívül még aláírták: Klits András, Kis Gál Sándor (Zaláta), Ács Ferenc (Dinnyeberki), Nagy Béla (Alsómocsolád), Dani Lajos, Dezse Gyula, Nagy József (Szentlőrinc) aranykalászos gazdák. Nagyon izgultunk, hogy ez az első, bemutatkozó gyűlésünk látogatott, sikeres legyen, mert ennek a visszhangja kihatással lesz a többi gyűléseink iránti érdeklődésre is. Megelőzően ki-ki a vallása szerinti istentiszteleten vehetett részt. 96 Kamarai Heti Tudósító - 1938. november 19. A lapot kiadja az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara, Kaposvár, Németh István u. 23. Felelős szerkesztő: Kiss Elemér igazgató. 97 Szabad Szó - 1938. december 11. Politikai és gazdasági hetilap. Felelős szerkesztő és kiadó: Mezőfi Vilmos. - 1939-ben átvette Szabó Pál író, ő lett a felelős szerkesztő. Szerkesztőség: Budapest IV., Múzeum körút 15. 98 Riesz Adóm — gazdálkodó, országgyűlési képviselő (NEP), Szajk. A negyvenes években átlépett a Független Kisgazdapártba. 99 Mudlicz József, mohácsi módos gazda. Kisgazdapárti tag. Az 1939-es képviselő-választáskor a kormánypártot támogatta.