Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában
Czirják Antal 81 képviselő szikvízüzeme működött, és egy szobát átadott a párt részére. Pekori Józseffel itt alaposan áttekintettük kalászos szervezkedésünk kérdéseit is. Az ifjúsági konferencián közel háromszázan jelentek meg, vegyesen kisgazda, földmunkás ifjak. A konferencia nagyon jól szolgálta egyesületi gondolatunk megtárgyalását A résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy mielőbb alakuljon meg. Előadásom után javasoltam előkészítő bizottság választását. Ez megtörtént, és a húsztagú bizottság elnökéül engem, alelnökéül Pekori Józsefet tették meg. Kijelentettük a fiataloknak, hogy elkészítjük a leendő egyesület alapszabály-tervezetét és azt hozzászólás, javaslattevés végett széjjelküldjük, mely még a nyári gazdasági munkák előtt megtörténik. Számosan kérték, szervezzünk közös részvételt a Budapesten tartandó XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Perr Viktorral és Kovács Bélával eleget tettünk e kérésnek. Baranyából sok parasztfiatalt felvittünk, én csak Bakonyáról tízet vittem magammal. Sok élményben volt részünk, itt láttuk Pacelli bíborost a pápa képviseletében, aki utána XII. Pius néven pápa lett, és ezen a kongresszuson láttunk először színesbőrűeket, afrikai négereket. A közös megmozdulásoknak híve voltam, mert az együttlét, a közösen szerzett élmények erősítették, szorosabbá fűzték az egymásközti kapcsolatainkat, s ezt mozgalmunk során mindig előnyösen tapasztaltam a későbbiek során. Falunap Bakonyán Az aranykalászos gazdák egyesületi „ébresztgetése" mellett arra is törekedtem, hogy gazdáink érdeklődését felkeltsem saját népi életük, kultúrájuk, népművészetük mélyebb megismerése iránt. Ezt a munkát saját falumban kívántam először elindítani, frtam Somogyi Ferenc dr.-nak, legyen a segítségemre, az egyetemi ifjúság bevonásával. Rendezzünk „falunapot" Bakonyán. A gondolat tetszett és 1938. május 15-én a „Falu" Magyar Gazda szemináriumának közreműködésével meg is rendeztük a falunapot. Ez volt az első ilyen megmozdulás Baranyában. Meghívtam a környező falvak lakosain túl, sok kalászos gazdát a megyéből. A bakonyai falunap programja így nemcsak a helybeliek tanítására szolgált. Mi is történt ezen az ünnepélyen? Gazdaudvar-verseny volt, népművészeti kiállítást rendeztünk a paplak egyik nagy szobájában (akkor még nem volt kultúrtermünk), Bakonya, Boda, Kővágótöttös és Kővágószöllős, Cserkút gyönyörű népi kincseiből, háziszőtteseiből. Nemcsak a városiak, de még a faluk gazdái, asszonyai, fiatalsága is elcsodálkoztak dolgaikon, amikor így szépen elrendezve együtt látták őseik által hordott és tőlük örökölt ruhadarabokat, a vállravető kendőt, „kis ruhát", asztalterítőt, röpikét, karcsukát, pendelyt, a ráncos „12 szél" gatyát, fő kötőt stb. A kiállítás érdekessége volt egy kb. 3 decis szűkszájú üvegbe helyezett népművészi faragású kálvária. 82 Valóságos bűvészet volt az üvegbe elhelyezni. Készítette Varga Pál bakonyai pásztor. De ehhez hasonló fortélyos eszköz több is látható volt és a Mecsek alatti kisközségek sok érdekes régi használati eszköze. Múltjuk elevenedett fel. 81 Czirják Antal - kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő. Mint pécsi lakos, helyiséget biztosított vármegyei központul a Kisgazdapártnak szikvízüzemében, szőlőjében pedig helyet adott a vármegyei vezetőképző tanfolyamnak. 82 Bibliai jelenet: Jézus keresztre feszítése a két latorral.
