Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

A gazdaifjúság összefogása különféle rendezvényeken Boranyában is új lehetőség nyílt terveim terjesztéséhez. Perr Viktor közölte velünk, hogy megkeresést kapott a KALOT-tól (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, Szeged),

74 egyhetes tanfolyam tartása ügyében, melynek megrendezését vitéz Horváth Lajos

75 pellérdi plébános vállalta falujában. Javasolta, ezen részt kellene vennünk és a tanfolyam irányítását kézben lehetne tartani, ha mi hívunk meg arra gazdafiatalokat. Nagy Ferenc és Kovács Béla jó ötletnek tartották pártszempontból is. Mindhármunkban felvilllant az ötlet, hogy én elsősorban aranykalászos gazdákat hívnék meg és az együtt eltöltött öt-hat nap alatt alkalmam lenne aranykalászos egyesületünk ügyét megbeszélni velük. A szót tett követte, kb. 30-35 parasztlegényt hívtunk meg. Két fűthető iskolateremben lettünk elszállásolva, egyik „szobaparancsnok" Kovács Béla lett, a másik én. A nappali Kalot-munka ismertetése után esténként Bélával mi következtünk és mondhatom, ezek a beszélgetések eredményesebbek voltak. Arra is jó volt ez a tanfolyam, hogy a kalászos mozgalom számára új híveket, segítőtársakat toborozzak és a KALOT törekvéseit egyeztessem a mi elgondolásainkkal. Ez a tanfolyam 1938. február havában zajlott le. A pellérdi tanfolyam eredményessége kalászos mozgalmunk szempontjából jó volt és ez arra ösztönzött, hogy új lehetőséget keressek a kalászos gazdáinkkal való személyes kapcsolatok kiépítésére, s erre legmegfelelőbbnek látszott a Pellérden tartott összejövetelhez hasonló másik értekezlet összehívása. Ez azért is jó lesz, gondoltam, mivel Szentlőrincről, Varga Géza igazgatótól még mindig nem kaptam értesítést — már hónapok elteltével -, hogy támogatást szerzett volna a számunkra, öntevékenyen kellett cselekednem, nem engedtem, hogy a gondolat elsikkadjon, feledésbe merüljön. írtam a lapokban, leveleztem barátaimmal, ébresztgettem bennük az akaratot, ráterelve figyelmüket újból és újból lehúzó bajainkra. Nem voltam elfogult saját parasztfajtámmal szemben sem. Védtem a kiszolgáltatott falusi szegénységet és figyelmeztettem a módosabbakat: „Széthúzok vagyunk, irigyek, önzők, gőgösek és tanulatlanok. Sok »pógár«

76 az erősebb jogán cselekszik. A szegényebbek földszerzését meggátolja az erősebbek, a vagyonosabbak kapzsisága, akik mindig összevásárolják előlük az eladó földeket. Ez a -paraszt középbirtokos osztály- nem hogy vezérszerepet játszanék a falu életében, nemhogy nemesítőleg hatna a népre, hanem fukarságával, parasztgőgjévei, amelylyel a vagyontalan réteget lenézi, szellemi korlátoltságával, bánásmódjával egyenesen előidézője a szociális bajoknak ... Nem az adja meg az igazi emberi jelleget valakinek, hogy 30-40 hold földje van és istállójában 5-6 ökör kérődzik, hanem az, hogy lelkét és vagyonát miként gyümölcsözteti. Nem a másik rovására-e?" — írtam a Kis Újságban. Figyelmeztettem a falusi értelmiségieket is, álljanak jóakarattal, nevelő szándékkal a falusi nép mellé, még akkor is, ha nehéz velük boldogulni, a parasztember megérzi és megérti, ha jó szándékkal közelednek feléje. Hálásak tudnak lenni. 74 KALOT. Vezetője: P. Kerkai Jenő és P. Nagy Töhötöm, Jézustársasági atyák. A katolikus ifjúság szervezését végezték. 75 Vitéz dr. Horváth Lajos - pellérdi katolikus pap. A Kisgazdapárt tagja. 1944-ben, amikor a Gestapo személygépkocsit csak orvosoknak, papoknak engedélyezett, Horváth Lajos átadta Koszér Nándor kisgazdapárti vm-i elnöknek a kocsiját, hogy Nagy Ferencet a németek elől Bissébe családjához és onnan rokonaihoz menekítse, ahol pár napig bujkált, majd családja érdekében jelentkezett Pécsett a Gestapo parancsnokságon. 76 A földtulajdonnal rendelkező gazdákat „pógárok"-nak mondták faluhelyen.