Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

Falu Posta — Tildy elismerő levele — Meghívás Mezőberénybe Azzal párhuzamosan, hogy egyesületi elgondolásunkat terjeszteni igyekeztem megyénkben, folytattam tovább parasztnépünket ébresztgető publicisztikai tevékenységemet. Ezúton is szereztem barátokat. Sőt új kapcsolatom is keletkezett: Nyékhegyi Géza (Vasvár) hívott meg a Falu Posta mozgalomban való részvételre. Vas megyében indult el ez a kezdeményezés, Nyékhegyi Géza volt a szülőatyja. Azt tervezték, hogy az ország különböző helyein gyűléseket, ún. Falu Parlamentet tartanak, ahol szóváteszik a parasztság, az iparosság és a kistisztviselők bajait, összegyűjtik kívánalmait és orvoslást kérnek az illetékesektől. Nyékhegyi Géza levelet írt hozzám, ismervén a lapokból népi törekvéseimet, s kért, hogy legyek a mozgalomban segítőtársa. Felsorolta a Falu Posta radikális programpontjait, melyek megegyeztek az én elgondolásaimmal, ezért jelentkeztem a közreműködésre, arra is számítva, hogy sok értékes parasztemberrel ismerkedhetek meg. Nagy Ferenc és Kovács Béla szintén jónak tartották lépésemet. Nyékhegyi Géza közölte, hogy ötven Vas megyei községből írták alá eddig a programot, kisgazdák, törpebirtokosok, kisiparosok, földmunkások és napszámosok. Felhívásukat elküldték a Kis Újságnak közlésre; a majdnem egyoldalas közlemény a lap 1937. július 22-i számában jelent meg. A Falu Posta pártok felett áll - hangoztatták. Felszólították támogatására az országgyűlési képviselőket, az írókat és a haladó értelmiségieket. Az első Falu Posta gyűlést szeptember 19-én tarották Vasváron, a másodikat az én falumban, Bakonyán, majd Gönc (Abaúj-Torna vm.), Bátya (Pest m.), Belsőböcs (Borsod m.), Regöly (Tolna m.), Juta (Somogy m.) stb. kerültek sorra. A mozgalom ténykedése során számos olyan gazdával ismerkedtem meg, akikkel később a kalászosok táborában, a Kisgazdapártban, a Parasztszövetségben, a Szabad Szó baráti körében találkoztam, ill. akik később a Nemzeti Parasztpártban folytatták politikai tevékenységüket. Kiemelkedtek munkásságukkal Juhász János (Hatvan), Bálint János (Hódmezővásárhely), Sass József (Osztopán), Veres Péter (Balmazújváros), Varjú Pál (Lövő), Erdőssy Kálmán (Aszód), Kovács Béla (Mecsekalja), Bernáth Gyula (Szabadszentkirály), Nagy Béla (Alsómocsolád), Fekete Sándor (Molvány) és még sokan mások. A Falu Posta országos mozgalmat indított a védettség életbelépése előtt elárverezett kisbirtokosok védelmére; emlékiratot szerkesztettek, több ezer aláírással, amelyet elküldtek Darányi Kálmán miniszterelnökhöz. Nyékhegyi a népi írókat is szerette volna megnyerni a Falu Posta mozgalom számára. Beszélt is Szabó Pállal, hogy a Szabad Szó hozza le a híreit. Szabó Pál és Kovács Imre nem zárkóztak el ettől, így Nyékhegyi felhívást intézett a Szabad Szó 1939. július 9-i számában a lap olvasótáborához, hogy a mozgalom híreit ezentúl a Szabad Szóban közlik. Emlékezetem szerint ez a kapcsolat sem adott nagyobb lökőerőt, mert 1939 ősze felé újból a Kis Újsághoz fordult Nyékhegyi, akkor, amikor Dessewffy Gyula

58 és Barankovics István

59 átvették a lapot Lévai Jenőtől.

60 * 58 Dessewffy Gyula - gróf, földbirtokos, újságíró. A Kis Újságot 1939. augusztus 22-től vette át Lévai Jenőtől, amikor megjelent a zsidótörvény végrehajtási utasítása. 59 Barankovics István — közíró, a Kis Újság szerkesztője. 1945 után pártot alapít, majd külföldre távozik. 60 Lévai Jenő - író, szerkesztő. A Kis Újság tulajdonosa, míg 1939 augusztusában a zsidótörvény végrehajtási utasításakor a lapot átadta Dessewffy Gyulának, ö megmaradt a lapnál, mint a kiadóhivatal vezetője.