Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

levelek érkeztek hozzám a gondolkodó parasztoktól és a falusi nép sorsáért aggódó értelmiségiektől. Többek között írt Nyékhegyi Géza

32 Vasvárról, a későbbi Falu Posta mozgalom elindítója, Varjú Pá/

33 igen értelmes kisparaszt Lövőről, Danes Józsefe aranykalászos gazda Ácsról, Dobi /stván

35 földmunkás, az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja Szőnyből, Sass József

36 Osztopánból, aki korábban Bajcsy-Zsilinszky Endre pártjában működött, Györké Lajos

37 kisgazda Senyeházáról, Istvándi Hegedűs József

38 Görösgalpusztáról, vitéz Sü/dy József

39 ipartestületi elnök, a Magyar Vidék

40 szerkesztője Sarkadról és sokan mások. Már ez is eredmény volt, hogy gondolataink találkoztak, és felébresztették értelmes parasztjainkban a cselekvésre való törekvés vágyát. Népünk felemelkedésének kérdése így ezúton elültetődött sokakban, és ami lényeges, nemcsak helyi, baranyai vonatkozásban. Az aranykalászos mozgalom bölcsője: Bakonya Baranya megyében már három téli gazdasági iskola működött 1936-ban: Szentlőrincen, Mohácson (1930) és Siklóson (1935), a végzett aranykalászos gazdák száma évről évre szaporodott. Más összekötő kapocs nem volt közöttük, mint az iskoláknál megalakult „Aranykalászos Gazdák Köre", melynek ki-ki ott volt tagja, amelyik iskolánál végzett. Ez a tagság azonban nem jelentett komoly közösségi összetartozást. Ritkán vetőmag-akciót bonyolított le az iskola, vagy vándorgyűlés tartásáról értesített bennünket. Az 1937-es évben azonban változás történt az aranykalászos gazdák összefogása terén. pest IV., Kecskeméti u. 19. Gaal Gaszton 1932-ben történt halála után lapvezér: Eckhardt Tibor. 1933-ban Tildy Zoltán főszerkesztő mellett főmunkatársak: Szabó Pál, Nagy Ferenc, Ártinger Imre. Szerkesztőség: Budapest IV., Mária Valéria u. 7., I. em. 32 Nyékhegyi Géza - Vasvár, Bajcsy-Zsilinszky Endre híve, 1935-ben a képviselőválasztásokkor pártjuk, a Nemzeti Radikális Párt képviselőjelöltje, de elbukik. Az ún. „Faluposta Mozgalom" elindítója és szervezője. Bajcsy-Zsilinszky Endrével 1936-ban belépett a Független Kisgazdapártba, a két párt egyesülésekor. A „Faluposta Mozgalom" a kisemberek érdekeiért indított harcot; az ország számos helyén ún. Falu Parlamentet tartottak. 33 Varjú Pál - lövői kisparaszt, Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Pártjának Sopron megyei szervezője. 1936-ban ő is belépett a Független Kisgazdapártba. 34 Danes József — ácsi szegényparaszti családból származik (1908). Aranykalászos gazda, később újságíró. Az aranykalászos mozgalom szervezésében Vörös Vince segítőtársa; 1941ben a Magyar Parasztszövetség központi titkára. 35 Dobi István - földmunkás, Szőny. Kisgazdapárti politikus, a párt földmunkás tagozatának (1937) elnöke, majd 1941-ben a Parasztszövetség országos szervező titkára és 1943ban a szövetség földmunkás szakosztályának vezetője. A Szociáldemokrata Pártból lépett át 1936-ban a Független Kisgazdapártba. Vörös Vincével 1938-tól került kapcsolatba, segítőtársa volt a kalászos mozgalom országos kiterjesztésében. 1939-től az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja. 36 Sass József — osztopáni (Somogy m.) kisparaszt. Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjában kezdett politizálni, majd 1936-ban belépett a Kisgazdapártba. Vörös Vincének híve, segíti az aranykalászos mozgalomban. 37 Györké Lajos — Senyeháza, aranykalászos gazda, a Vas megyei aranykalászos gazdák nevében kérte a mozgalom kiterjesztését Baranyán túlra is. 38 Istvándi Hegedűs József - újságíró, tisztviselő, Görösgalpuszta, Somogy m. (Ma Baranya m.-hez tartozik. Nemeskéhez csatolták.) A Kis Újságban szállt síkra lelkesen Vörös Vincéék kalászos mozgalma mellett. 39—40 Magyar Vidék (később: Sarkad és Vidéke) időszaki lap, keresztény politikai és közgazdasági irányzattal. Szerkesztő és lapkiadó: vitéz Süldy József, ipartestületi elnök. Szerkesztőség: Sarkad, Keresztúri út 13.