Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

ványi helye. Kacskovics Jenő körjegyző és Pfaff Kálmán segédjegyző

4 kedveltek, készségesen intézték el kérésemet. így lettem tanulója a Szentlőrinci „Horthy Miklós" Téli Gazdasági Iskolának, 1931 őszén. Milyen szerepet töltött be ez az iskolatípus? 1927-ig teljesen magára volt hagyatva a földmíves nép. A gazdálkodást az apáról fiúra maradt gyakorlati ismeretek alapján végezték, kevés kivételtől eltekintve, egyszerű külterjes módon. A föld művelése, az állattartás, a növénytermelés, kertészet, rét- és legelőgazdálkodás, szőlőés borkezelés hagyományosan, szakképzettség nélkül történt. A munkákat „ha jó volt elődeinknek, jó lesz nekünk is" nézet alapján végezték. Természetesen a termelési eredmények kedvezőtlenül alakultak. Az 1927-es év fordulópontot jelentett a magyar közép- és alsófokú mezőgazdasági szakoktatás történetében. Ekkor vált lehetővé Mayer János földmívelésügyi miniszternek, amit már Nagyatádi Szabó István is akart, de pénzfedezet hiányában nem tudott megvalósítani, hogy az állami költségvetésben első esetben biztosított nagyobb összeget a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére fordítsa. Két irányú munkába fogtak: pótolni akarták a hiányzó középfokú gazdasági szakoktatást és a földmívelésből élő népnek biztosítani minél több olyan iskolát, melyben alsó fokú szinten szaktudást szerezhet. Ugyanis az a néhány földmívesiskola, mely 1885-től (Somogyszentimre) és 1896-tól (Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Jászberény, Karcag, Kecskemét, Pápa) működött, kevés volt és időszerűtlenné is vált. Másik vonalon Klébelsberg kultuszminisztériuma (nagyobb anyagi erőforrások birtokában) polgári iskolákból szervezett néhány felsőmezőgazdasági iskolát, azokat később mezőgazdasági középiskoláknak nevezték el, aztán erőfeszítéseket tettek az akkor hatályos népoktatási törvényen alapuló, hat osztályos elemi iskola után végzendő gazdasági ismétlő iskolákat

5 „Mezőgazdasági Népiskolá"-ra átszabni és azokat alsó fokú szakiskola néven elfogadtatni. Én is elvégeztem a hat elemi után ezt a kétéves gazdasági ismétlőiskolát, de az semmi jelentős szaktudást nem biztosított gazdasági szakoktatók hiányában. Baranya megyében 1928-ban kezdődött el a rendszeres iskolaszerű mezőgazdasági szakoktatás alapjainak lerakása. Az első ilyen irányú iskolát Szentlőrincen

6 kezdték el építeni, amely jellegénél fogva a Téli Gazdasági Iskola elnevezést kapta, miután az iskolában történő elméleti oktatás a téli hónapokra korlátozódott, a tanulók tavasztól őszig otthon végeztek gyakorlati munkát, és a tanárok sorra látogatták őket, ahol megtekintve a szántóföldi és kertészeti munkákat, gyakorlati tanácsokat adtak. Baranyában 1928 előtt is volt ugyan mezőgazdasági szakoktatási tevékenység, melyet a pécsi tanítóképzőhöz beosztott, de az FM szakoktatási állományába tar4 A körjegyzőség négy községe: Nagy- és Kisbicsérd, Zók, Pázdány, tan- és leventeköteles fiataljai Nagybicsérdre jártak iskolába és leventefoglalkozásra. Úgy az elemi iskolában, mint a leventefoglalkozáson Vörös Vince a legjobbak között volt; a színjátszó ifjúság műkedvelő előadásainak főszereplője és szervezője, így a jegyzőségen jól ismerték és kedvelték. 5 A hatéves elemi népiskola elvégzése (12 éves kor) után kötelező volt hetenként kétszer elmenni iskolába két éven át, az ún. „gazdasági ismétlő iskola" elvégzésére, melyet Nagybicsérden Horváth József elemi iskolai tanító vezetett. Az ismétlő iskolai órákról már nagyon sokat hiányoztak a fiatalok, mert nagyobbacskák lévén (13-14 évesek) otthon kellett segíteni dolgozni szüleiknek a gazdaságban. 6 Szentlőrinc, Baranya megyei kisközség, járási székhely. Akkoriban 517 házzal és 2900 lélekszámmal rendelkezett. A vármegye első mezőgazdasági szakiskoláját azért építették ide, mert megközelíthetősége aránylag a legjobb volt: vonaton és közúton. Pécs, Sásd, Sellye, Szigetvár felől, tehát a vármegye minden irányából érkeztek vonatok.