Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

PÉCSI MUNKÁSKÉPZÖ EGYLET (DES FÜNFKIRCHNER ARBEITERBILDDUNGSVEREINES): PÉCSI PINCZÉR EGYLET: PÉCSI SZABÖMUNKÁSOK SZAKEGYLETE: PÉCSI FAZEKAS, PORCZELÄN ÉS ÖSSZES AGYAGMUNKÁSOK SZAKEGYESÜLETE: PÉCSI CZIPÉSZ, TÍMÁR ÉS BÖRKÉSZITÖ SEGÉDEK SZAKEGYLETE: PÉCS-BARANYAI VENDÉGLŐSÖK, SZÁLLODÁSOK ÉS KORCSMÁROSOK TÁRSULATA: ÉPITÖMUNKAS SZAKEGYLET: KERAMIKAI MUNKÁSOK SZAKEGYLETE: PÉCSI CZIPÉSZ, TÍMÁR ÉS BÖRKÉSZITÖ SEGÉDEK SZAKEGYLETE: VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK PÉCSI SZAKEGYLETE: MAGYARORSZÁGI KŐMUNKÁSOK ROKKANT EGYESÜLETE 30. SZÁMÜ PÉCSI FIÓKJA: ALTALÁNOS PÉCSI BŐRMUNKÁSOK SZAKEGYLETE: 1893. VII. 16.-1947. ünnepélyes keretek közt 1893. XIL 14-én avatták fel az egyleti központjukat. Székhelyük: Deák u. 3., majd a Zrínyi u. 13. sz. a. levő Munkásotthonban. Alakuláskor a tisztikar: elnök: Schramek Alajos, jegyző: Keil György, 1940-es években a tisztikar: einöle: id. Herr József asztalos, alelnök: Kerák József vasesztergályos, titkár: ifj. Herr József asztalos, pénztáros: Pillai József villanyszerelő. Célja: „...tagjait felvilágosítás és oktatásban részesíteni, köztük a tudományt és művelődést nemkülönben a társalgási szellemet fejleszteni és előmozdítani, melyet az egylet a következő eszközök által szándékozik elérni, hasznos és népszerű könyvek és hírlapok beszerzése és olvasása, valamint az előbbieknek az egylet könyvtárából való kölcsönzése által." Az 1940-es években céljuk módosul: „A dalkultúra fejlesztése." 1925-ben 115, 1926-ban 130, 1945-ben 120 tagja volt. 1893. I.—1918. 1910. I. 28-án a nevük Pécs és Vidéke Pinczéregylete névre módosul. 1918-ban testületileg beolvadtak a Magyarországi Szállodai, Éttermi, Kávéházi Munkások és Szakácsok Szövetségének Pécsi Csoportjába. 1893-1903. I. 1. Ugyanis 1902. XII. 15-én beléptek a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesületébe, mint annak Pécsi Szakcsoportja. 1894-ben módosított alapszabályokat kaptak és új nevet vettek fel: Pécsi Szabómunkások és Szabónők Szakegylete. 1893-1894. XI. 10. Alakuláskor a tisztikar: elnök: Varró Sándor, jegyző: Nagyváthy Vilmos. Célja: „A tagok szellemi és szakbeli kiképzése, valamint azok szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása." Székhelyük: Felsővámház u. 29. 1894. XI, 10-én újjáalakult és a Keramikai Munkások Szakegylete nevet vette fel. 1894. VII. 15.- később országos szervezet fiókegyesületeként működött tovább. 1894. VIII. 30.-1945. Székhelyük: Siklósi út 32. Célja: „... az ipartársulati tagok jogainak megvédése a közös ipar érdekeinek minden irányban való előmozdítása." 1933ban 166 fő. 1894. X. 10.-1905. Alakuláskor a tisztikar: elnök: Szabó József, jegyző: Nyéky József. Célja: „A tagok szellemi és szakbeli kiképzése, valamint azok szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása." 1905-ben fiókegyesületként működött tovább. 1894. XI. 10.-1940. 1895. II. 17-én tartották alakuló közgyűlésüket a Városi Tornacsarnokban. Megszűnés nem ismert. 1896- ? Székhelyük: Gyár u. 7. alakuláskor, 1897-ben már az Ágoston u. 22. sz. a. 1897- 1945. Elnöksége 1922-ben: elnök: Csukás Zoltán, alelnök: Vass István, Volf József, titkár: Vass Elemér, Hillebrand Viktor, pénztáros: Hamerli János. 1922-ben 1400 tag. Célja: Tagságának anyagi és szellemi érdekképviselete. 1899. II. 5.-1922. X. 15. Ekkor feloszlott és belépett a Bőrmunkások Országos Szövetségébe, mint annak Pécsi Fiókja.