Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

élén az időközben ezredesfőhadnaggyá kinevezett Perczel Ádám helyettesítette — az ezredparancsnokság székhelyét Mező ko maromba tette át.

143 November 16-án I. Ferenc is Székesfehérvárra érkezett Tatáról és másnap megkezdődött a nemesi felkelést befejező katonai díszszemle. A katonai bemutatóra - Székesfehérvártól délkeletre - Börgönd-pusztán, illetve a budai országút mellett került sor.

144 A szemle harmadik napján, november 19-én került sor a Dunántúli és a Dunán inneni lovasezredek szemléjére. A somogyi ezred, a zalai társaságában Andrássy tábornok vezényletével az első vonalban kapott helyet. A szemle eredményét, az uralkodó elégedettségét József főherceg nádor, az inszurrekció főparancsnoka tolmácsolta napiparancsában.

145 Mivel a francia csapatok kivonulása az ország nyugati részéből még nem fejeződött be, az uralkodó parancsára egyes lovasezredek - így a somogyi is - és gyalogzászlóaljak egyelőre laktáborokba vonultak. A somogyi ezred századai december 24-ig Mezőkomárom térségében állomásoztak,

146 s csak ezt követően indultak hazafelé megyéikbe. Baranya megye december végén kapta meg a kerületi parancsnok, továbbá az ezred parancsnokának levelét, melyben mindketten a felkelők „elbocsáttatásáról" tudósítanak.

147 A nádor utasítása is rövidesen megérkezett, melyhez mellékelte a megyék tennivalóit a sereg revíziójával és elbocsátásával kapcsolatban.

148 Az eloszlatás napjául Baranya megye - Mecséry altábornaggyal egyetértésben - január 9-ét jelölte ki. A kerületi parancsnok közölte a hazatérő lovasság dislocatióját is (eszerint január 6-án érkezik Szakcsra, 7-én Dombóvárra és 9-én Pécsre), valamint azt, hogy ő maga is megérkezik e nevezetes alkalomra.

149 Az új esztendő elején érkezett meg Pászthory ezredes levele, melyben dicsérte a megyebeli felkelők jó magaviseletét, a hadikészültségben tett előrelépését, a szentkirályi nemeseket külön is kiemelve.

150 Utolsó napiparancsában (1809. január 1.) - többek között - e szavakkal búcsúzott katonáitól: „Azt a hirt a dicsőséget, melyet magatoknak s nékem szereztetek életemnek legnagyobb gyönyörűségei közé számlálom . . . Térjetek már vissza Rokonaitok karjai közé! Becsülettel által adhattyátok zászlóitokat; nem motskitya azt semmi gyalázat, szeretettel és tisztelettel fogadnak titeket bátran dicsekedhettek mindenkor azzal, hogy haza védelmezői voltatok . . .". Baranya vármegye 1809. január 8-i közgyűlésén elhatározta, hogy „a jeles napot, melyen vitéz fiaink, testvéreink és barátaink a csatapiaczról királyunknak és hazánknak jeles megelégedésével dicsőségesen kebelünkbe visszatérnek, nagy ünnepélylyel fogadjuk".

151 143 V. ö.: Horváth: î. m. 167. 144 Veress: i. m. 280. 145 A napiparancs „királyi értékelését" közli R. Kiss: i. m. I. 285. 146 Az ezredparancsok tanúsága szerint. 147 Mecséry levele. Veszprém, 1809. dec. 22., Pászthory értesítése. Nágocs, 1809. dec. 23., BML Kgy.i. 1655., ill. 1656/1809. 148 Az előírás 80 pontban fogalmazta meg a megyék tennivalóit. A nyomtatvány címe: Instructio circa modum dimissionis Nobilis Insurrectionalis Militial Hungaricae BML PDi. 1809. (lajstromozatlan). 149 Mecséry levele. Veszprém, 1809. dec. 30. BML Kgy.i. 2/1810. 150 BML Kgy.i 97/1810. 131 BML Kgy.jkv. 1810. 4-10.