Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben

Az összeírás tehát uradalmi, belső használatra készült. Erre bizonyíték már az is, hogy a községeket és pusztákat birtoktestenként vették számba. De ezt igazolja az 1747-i conscriptio adatainak több helyütt jelentős eltérése is az egy évvel később készült vármegyei háziadó-összeírás adataitól. Dolgozatunk műfaja - forrásismertetés — és terjedelmének korlátai nem teszik lehetővé számunkra, hogy a két összeírás — az 1747-es uradalmi és az 1748. évi domesticális - adatainak öszszevetését itt megtegyük. Ez egy később megírandó megyetörténeti vagy uradalomtörténeti monográfia feladata lesz. Mégis annyit ezúton is meg kell állapítanunk, hogy a két összeírás jellegénél fogva más célt követett, eszerint különböztek szempontjai, így adatai is. A háziadó-összeírás jóval kevesebb népességgel, földterülettel, állatállománnyal számolt.

7 Ennek okai voltak, hogy egyrészt a tényleges javak, jövedelmek egy részét szándékosan elhallgatták a jobbágyok az összeíró biztosok előtt, másrészt pedig az uradalmi, gazdasági célú felmérés eleve alaposabb munkát eredményezett. Mindezekből következik, hogy az itt közreadott forrás megállapításait, adatait kellő kritikával szabad csak elfogadni. 1. Birtoktörténet, bittokhatárok, birtokszeivezet A sellyei uradalom magját alkotó ormánsági, Sellye környéki falvak és puszták zömének magyar földesura a török uralom végén a Draskovich család volt az 1687., valamint az 1695-1696. évi kamarai összeírások szerint. Ezek a helységek a török kiűzése után a kincstár kezelésébe kerültek.

8 1714-ben a Fiscus pécsi kerületéhez 6, a sellyei kerületéhez 4 falu tartozott a későbbi sellyei uradalom községei közül.

9 1715-ben a Traun udvari grófi család ,,15 faluval részesedett Baranyából". Ezek képezték a sellyei uradalom alapját, melynek községei és pusztái nagyobbrészt Baranyához, kisebbrészt az akkori Somogy vármegyéhez tartoztak.1° 7 így például a telkes gazdák száma mintegy 44%-kal (a 14 baranyai községgel számolva; 1747: 264; 1748: 116 hospes) volt kevesebb a háziadó-összeírás esetében, a lovak száma pedig szintén utóbbinál az 1747. évi összeírásban felvett számnak az egyharmadát sem érte el (1747: 335; 1748: 99). Vö.: BmL. Conscriptio Domesticae Comitatus de Baranya, pro anno 1748. Nr. 46. Extractus. Bona Ludovici de Batthyán. A Domestica összeírásban a sellyei uradalom 14 baranyai községének adatait hasonlítottuk össze az 1747. évi sellyei uradalmi összeírás megfelelő községeivel (így a 17 összeírt községből nem számítottuk a Somogy megyei Sellye, Sztára és Hatvan adatait). 8 Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefekturájához tartozó terület 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1979, 15-56. I.; Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). Boranyai Helytörténetírás, 1982. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1983, 47-104. I.; BmL. Conscriptiones Portarum, Tom. III. Baranya vármegye összeírása 1696-ban. Másolat. Eredeti az Országos Levéltárban, kincstári osztály: Dicalis összeírás, Tom. III. jelzet alatt. Másolta: Dr. Szálai Béla. 1-71. I. 9 BmL. Conscriptiones Domesticae Comitatus de Baranya, 1713,1714—1715. Dominium Fiscal, 5. E. (Quinque Ecclesiensis) : Gilvánfa, Kis Aszonfa, Komló, Pazdán, Nagy Falu, Ovcsard.; Districtus Sillye: Kákics, Marocsa, Oszro, Kis Csán. Németh Béla is ugyanezt a 10 községet sorolta fel egy 1714. évi összeírásra hivatkozva = Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferencz. II. k., Pécs, 1897, 522. I. Ez az összeírás minden bizonnyal az előbb említett Conscriptio Domestica volt. 10 Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal, 1711—1848. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1964, 12. I. Sajnos a szerző nem sorolja föl a Traun gróf által