Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között (II. rész)

MUNKÁBAN AZ ÁTTELEPÍTÉSI KIRENDELTSÉG A Szlovákiából áttelepülők sorsa nagymértékben függ a honi magyarság támogatásától és áldozatkészségétől A magyar—szlovák áttelepítési egyezmény végrehajtása során Tolna vármegye is otthont nyújt az áttelepülők egy jelentős részének. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság szekszárdi kirendeltségének a feladata ennek a telepítésnek megyénkbe való irányítása. Erről a munkáról kérdezzük meg a kirendeltség vezetőjét, ki szintén szlovákiai menekült. Engem bízott meg a központ — mondja Czitery Imre — a kirendeltség megszervezésével és vezetésével. A kirendeltség a lakosságcsere végrehajtása során mint a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság végrehajtó szerve ellátja a felmerülő összes teendőket. Munkánk három irányú: a) felkutatjuk és nyilvántartásba vesszük a területünkön levő telepítési és egyéb egzisztenciális, elhelyezési lehetőségeket és ennek alapján telepítési tervet készítünk, b) Ellátjuk a szlovákok kitelepítésével kapcsolatosan mindazon teendőket, melyeket az idevonatkozó vegyesbizottsági határozatok előírnak, c) A fogadóállomásokról a kirendeltség területére irányított áttelepülőket a kirendeltség osztja be végleges lakhelyükre. Egészen a közelmúlig egyedül dolgoztam a hivatalban és egy-két munkatársam végzett felderítést, így természetesen a hivatal nagy eredményt felmutatni nem tudott. Április 1-jén álltak munkába a központ rendeletére a különböző ügykörök előadói. Munkánkhoz különösen az a) ponban említettekhez kérjük a nagyközönség jóindulatú segítségét. A prágai tárgyalások során megegyezés jött létre abban a tekintetben, hogy az áttelepülő magyarok 67,6%-a földmíves foglalkozású lesz, a többi ipar, bányászat, kereskedelem, magán-, közalkalmazottak, ill. szabad pályán működő egyének, ill. családfők lesznek családtagjaikkal. Ezek szerint az áttelepülők 32,4°/o-a már eleve nem részesülhet földjuttatásban. Miután azonban előreláthatóan a földműves toglalkozásúaknak kb. 20%-a a felvidéken sem birtokolt földet, itt sem kaphat földet. Az áttelepülőknek így végeredményben 47%-a nem tarthat igényt földre. Az egyezmény értelmében ezeknek az elhelyezkedéséről, megélhetéséről gondoskodni kötelességünk. De nemcsak az egyezmény, de a felebaráti szeretet is erkölcsi kötelességünkké teszi, hogy gondoskodjunk magyar testvéreinkről. Kérünk mindenkit fogadja szeretettel a menekülteket arra a pár napra, míg a kirendeltség véglegesen elhelyezi őket. Az áttelepülők sorsa nagymértékben függ a honi magyarság támogatásától és áldozatkészségétől, fejezi be nyilatkozatát Czitery Imre. A kirendeltség a következő felhívás közlését kérte: Felhívom Tolna megye területén lévő Ipartestületek, Szakszervezetek illetékes vezetőit, gyárak, cégek, üzemi bizottságát, munkavezetőjét a hozzá érkezett 14.309 II. (3) 1941. körrendelet alapján, hogy levélben sürgősen közöljék a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság hivatalának 10. számú kirendeltségével (Szekszárd, Vörösmarty u. 3. sz.), hogy tagjaiknál, gyárukban, üzemükben, vagy más vállalkozásukban az áttelepített szlovákiai magyarok közül hányat és milyen munkával tudnak foglalkoztatni (munkás,