Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között (II. rész)

Az év végi jelentésben Baranyában a telepítés lehetőségét és körülményeit elemezték. Megállapításaik az egész betelepítési akcióra is vonatkoztathatók.

18 Megállapították, hogy a betelepítésekre a német lakosság kitelepítésére és összeköltöztetésére kiadott belügyminisztériumi rendeletek végrehajtásának eredményeként nyílt lehetőség. A betelepítés lehetőségét és módját a szerelvények érkezésének és a német lakosság kitelepítésének, illetve összetelepítésének menete szabta meg, emiatt a végrehajtás igen sok kívánnivalót hagyott maga után. Csak e lehetőségeken belül törekedhettek arra, hogy a visszahagyott ingatlanvagyonok figyelembe vételével történjen a lakóházak kijelölése. A legnagyobb nehézséget a rokoni kapcsolatok, az azonos községből, vagy a szomszédos községből érkezők összetartozásának a figyelembe vétele okozta. Baranyában néhány község kivételével csak igen csekély számú elhelyezési lehetőség adódott egy-egy községben, így az összetartozás érvényesítése tulajdonképpen lehetetlennek bizonyult. Számtalanszor előfordult, hogy egy-egy felvidéki községből érkezetteket 8-10 baranyai faluban helyezték el, sőt Tolnába is jutott belőlük. Tolnában egyébként e tekintetben kedvezőbb helyzet alakult ki. Községenként több férőhellyel rendelkeztek, így e szempontokat jobban, ha nem is tökéletesen, figyelembe tudták venni. Baranyában ezenkívül a betelepülések egyegy községbe időben is eltolódott, nemegyszer egész évben, sőt 1948-ban is tartott. Az itt letelepültek ugyanakkor nemegyszer 8-10 felvidéki faluból érkeztek. Tolnában az érkezőket nem keverték ilyen nagymértékben össze. A felmerült nehézségek okaként szerepeltetik a szerelvények összeállításának a módját is, mert az itt említett szempontokra a szlovák hatóságok sem voltak figyelemmel. A kirakást folyamatosan hajtották végre, így korrekciót végrehajtani már emiatt is nagyon nehezen lehetett. A vallási szempontok figyelembe vételét megnehezítették az eltérő felekezeti viszonyok. A megye betelepítésre váró községei közül csak Babarcon volt református lelkészség, míg evangélikus csak Kaposszekcsőn és Nagyhajmáson. A többi faluban csak katolikus lelkészségek működtek, így csak arra törekedtek a telepítők, hogy az azonos felekezethez tartozókat lehetőség szerint azonos községekbe tömörítsék. A beállott kényszerhelyzet miatt, a jogos elégedetlenség levezetésére, átköltöztetéseket hajtottak végre. A német lakosság kitelepítését megelőzően a felszabaduló mezőgazdasági ingatlanokat nem vették számba. A mezőgazdasági ingatlanok kijelölésének megkönnyítése érdekében a betelepített családok részére kijelölt lakóházak volt tulajdonosainak földingatlanaiból elégítették ki a betelepülőket. Ezeket a földhivatal ideiglenesen adta használatba. A birtokba adást megnehezítette, hogy a község határát jól ismerő németek a községek vezetésében szórványosan foglaltak már helyet, az egy-két éve ott lakó telepesek viszont nem ismerték olyan mértékben a határt, hogy az eljárást segíthették volna. Az össze- és rátelepítések a munkák végzését megkönnyítették, de az elkerülhetetlenül zaklatáshoz vezetett. Az összeköltöztetések végrehajtását követően rögtön sor került a betelepítésekre, így az elkobzott ingóságok megőrzését és juttatását biztosítani tudták. Nem volt viszont összehangolt a ki- és betelepítési munka. A kitelepítő oszlop a telepítő szerveket előzetesen nem értesítette, így előzetes leltározást nem végezhettek. A Földalapot emiatt nagy károsodás érte. 18 Jelentések az 1947. évben Baranyavármegye területén végrehajtott telepítési tevékenységekről. Kiadványtervezet. Bm.L. Népgondozó Hivatal iratai 1945-től induló iratcsomó.