Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

tarius) 75 forint évi fizetést kapott, a hóhér emellett kiküldetésenként további 3 forintot

124

. A vármegyei tisztek bizonyos feladatok teljesítéséért fizetésükön kívül a megyegyűlések által esetenként meghatározott és megszabott napidíjakban (diurnum) is részesültek. A diurnumot vagy egy összegben, vagy napi tételekben szabták meg. A napidíjak összege miként a saláriumoké a megyei tisztek rangjának megfelelően alakult. Az alispáni diurnumok napi tétele általában 6 forint, a szolgabíráké 1 forint 50 dénár, a megyei biztosoké 1 forint volt.

125 (A többi megyei tiszt diurnuma nem állapítható meg.) A vármegye területén tevékenykedő megyei tisztek bizonyos természetbeni szolgáltatásokban is részesültek, szállításukról, élelmezésükről az egyes községek gondoskodtak.

126 Baranya vármegyében a kezdeti nehézségek mellett a XVII—XVIII. század fordulóján szerveződött újjá a vármegye szervezete, indult meg az önkormányzati szervek rendszeres működése. A vármegye igazgatása túlnyomó többséget kitevő adóztatási, adóigazgatási, katonaellátási és -tartási, a közrend és a közbiztonság fenntartásával kapcsolatos feladatai mellett jelentős részt vállalt a háború okozta károk helyreállításának megszervezésében is. A megyei igazgatás központja Pécs volt. A megyei tisztek többsége a városban lakott, többen a város polgárai is voltak, a város önkormányzati szerveiben hivatalt is elláttak. A vármegye igazgatásának és önkormányzati szerveinek működését az 1704-es kuruc és rác dúlás erőteljesen visszavetette, ezzel zárult a vármegye török utáni történetének első fejezete. 124 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 225. 125 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 68., 1702 Art. 157., 202., 207. 126 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 166.