Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

folyt. Általában ahol a nem magyar lakosság elég erős volt számban és intelligencia tekintetében, ott érvényesítették jogaikat. Kmoskó: És ahol egy független hatalom állott a hátuk mögött. A központi papnevelőben tanulmányi felügyelő voltam. Bizony a román növendékek sok bajt okoztak. Sokszor ki akartam csapni egyeseket. De nem ment. Rögtön rohantak püspökeikhez, akik Ferenc Ferdinándnál közbeléptek,

21 hadi érdekből visszacsináltak mindent. A nemzetiségi kérdésben így a kívül fekvő rokon nemzetiségű állam megnyerése is közbejátszott, nem a tiszta igazság. Okolicsányi László: A kormányok nem is voltak abban a helyzetben, hogy a speciális magyar érdekeket képviselhették volna, mert felülről más befolyások érvényesültek. Nem elégedhetünk azonban meg azzal, hogy a múltnak a hibáit konstatáljuk, le kell vonni annak tanulságait s a jövő berendezések minőségéről kell tárgyalnunk. Ebben a tekintetben járjunk el most is, és küszöböljünk ki minden ellentétes felfogást a múltra nézve, hogy a jövő számára alapot teremthessünk. Magam részéről helytelenítem, ha a múltnak hibáit túlságosan kiszínezve állítjuk oda, mert ez a jövő tárgyalása tekintetében is bizonyos ellenszenvet ébreszt a magyar regime iránt, melyet inkább tompítani kell, különben nem tudunk a jövő változtatásai számára tárgyilagos alapot teremteni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közöttünk levő ellentétek kihasználása tulajdonképpen Magyarország szétdarabolásának az útja, amelytől tartózkodni akarunk. Elvileg el kell fogadnunk már most, hogy a magyar állam egységének rovására menő kívánságoktól tartózkodunk, vagyis a nemzetiségi helyzet megoldását az egységes magyar állam kebelében kívánjuk elérni. Azt hiszem, hogy Gálocsy kezében kétségtelen adatok vannak, hogy éppen e tekintetben kerülnek napról napra felszínre nemzetbontó jelenségek. Ettől szeretnők az országot, a magyarságot, mint a nemzetiségeket megkímélni s erre vonatkozólag minden törekvésünk oda irányul, hogy a jelenlévő urak egyforma felfogásra jussanak. Dvorcsák Győző: Azzal a gondolattal tetszett befejezni a beszédet, hogy ne a múltnak hibáit boncoljuk, hanem keressük a jelen megoldását. Márpedig éppen a levél körében a jelen megoldásról tárgyalni nem lehet. A legerélyesebben visszautasítom éppen a Tevéi propagandabizottsága elnökének szavait, (Gálocsy Árpádnak Nyíregyházára írt leveléből olvas fel, melynek lényege, hogy a megmaradt Magyarországból is nemzetiségi államot akarnak csinálni. Felolvasás közben ilyen kiáltások: Hallatlan!) Ezt a levelet azért küldötte el Gálocsy, hogy tiszta, szent hazafias céljaimban engem más színben tüntessen fel.

22 1918. október 28-án Turócszentmártonban megalakult a Tót Rada, mely Csehországhoz való csatlakozását kijelentette.

23 A magyar vezérek visszavonultak. Ugyanekkor nekem volt bátorságom fellépni, aki e nép fia vagyok, de teljesen magyar. Tót anyanyelvemen a magyar kultúrát műveltem, mikor átültettem a magyar irodalmat tót nyelvre. Társaimmal ekkor megalapítottuk a „Keleti Tót Köztársaságot".

24 Faluról falura jártunk, városról városra népgyűléseket tartottunk, s mindenütt arra szólítottuk fel a népet, hogy ne Csehországhoz csatlakozzék, hanem Magyarországhoz. Ma a nép zöme, 98%-a ezen az állásponton áll még. Az akkor elvetett mag ma is rügyezik, amennyiben éppen most jelentek meg nálam a Felvidék magyarbarát pártjának igazolt képviselői, kijelentvén, hogy ugyanazon állásponton állanak, mint amelyen én állok. (Közbeszólás: kik voltak ezek a képviselők?) Magyar urak és tót urak együttesen. Kijelentették előttem, hogy teljesen összeolvadtak a szent cél érdekében, főcéljuk az, hogy a Felvidék mielőbb visszajusson az anyaországhoz. A mélyen tisztelt Elnök Úr nem akar segíteni nekünk. Hanem azt a nagy munkát, melyet két éven át végeztünk a külföldön, mindenütt a magyarság útját egyengetve, és a magyar 21 Az 1914-ben Sarajevóban meggyilkolt trónörökösről utóbb a jelenlegi nemzetiségi vita egyik résztvevője könyvet írt: Eöttevényi Olivér: Ferenc Ferdinánd. Budapest, 1942. Ebből idevág „A trónörökös román bizalmasai" című fejezet (167—177. I.). 22 Gálocsy Árpád 1920. május 19-i levele Nyíregyházára, Tass János polgári iskolai tanárhoz. (Csatolmány a vita jegyzőkönyvéhez.) Arra figyelmeztet, hogy a nyíregyházi választókerületben nemzetgyűlési képviselő-jelöltként fellépett (majd meg is választott) Dvorcsák Győző nem megbízható, mert a szlovák területi autonómia híve, ami hazaárulással ér fel. Kéri, szolgáltasson maga is kompromittáló anyagot Dvorcsák ellen, 23 1918. október 28-án a csehszlovák állam kikiáltása történt Prágában; a Slovensko Národná Rada (Szlovák Nemzeti Tanács) megalakulására és csatlakozó deklarációjának kiadására valójában október 30-án került sor Turócszentmártonban. 24 A turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Tanács ellenlábasául Dvorcsák Győző elnökletével — Bulissa Károly közreműködésével — Eperjesen azonnal megalakult „Keleti Tct Tanács" 1918. december 11-ére Kassára „tót nemzetgyűlést" hívott Össze, amely kikiáltotta a „Keleti Tót Köztársaságot". December 30-án azonban a cseh csapatok megszállták Kassát, s a kalandor kísérlet ezzel véget is ért.