Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

VITÁK A TERÜLETVÉDÖ LIGA NEMZETISÉGI BIZOTTSÁGÁBAN 1920 JÚLIUSÁBAN TILKOVSZKY LORANT Az 1918-1919-es forradalmak után felülkerekedett ellenforradalmi rendszer nemzetiségpolitikájának kialakulását tárgyaló - több mint egy évtizede megjelent jeles monográfia megállapításai nyomán ma már köztudott, hogy a trianoni béke aláírását (1920. június 4.) követően, amikor lényegében megpecsételődött a megszállt területek sorsa, és nyilvánvalóvá vált az ország területi integritásának megvédésére irányuló erőfeszítések kudarca, hatalmas támadás indult a nemzetiségi ügyek minisztériuma ellen.

1 Ez utóbbinak a területi autonómia ígéretével is játszó politikáját az államegységre halálosan veszedelmesnek ítélték a magyar nacionalista, soviniszta erők, amelyek a nemzetiségi anyanyelvnek az iskolai oktatásban való szabadabb alkalmazása lehetővé tételében pedig a több évtizedes magyarosító politika eredményeinek tönkretételét látták.

2 Hogy e támadásban mennyire hangsúlyos szerepe volt ezen idők nagy befolyású szervezetének, a Területvédő Ligának („Tevéi"), az igazából csak most bontakozik ki előttünk egy, az Országos Levéltárban fellelt iratcsomó alapján, amely a Liga 1920. júliusában tartott nemzetiségi vitáinak jegyzőkönyveit, s azok csatolmányait tartalmazza.

3 E vitasorozat közvetlen előzménye az volt, hogy amikor „fvlagyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (a Védőligák Országos Szövetsége)" memorandumban követelte a Simonyi—Semadam-kormánytól az eddigi nemzetiségpolitika felszámolását és a nemzetiségi minisztérium bezárását, e minisztérium közigazgatási államtitkára és német főosztályának vezetője, Steuer György (1917—1918-ban Torontál megye főispánja), azt javasolta, hogy a Liga választmányának nemzetiségi kérdéssel foglalkozó tagjai üljenek össze a nemzetiségi minisztérium képviselőivel, és az általuk meghívásra javasolt nemzetiségi vezetőkkel, hogy együttesen vitassák meg a nemzetiségpolitikát illető nézeteltéréseket, igyekezve az eltérő felfogások közelítésére. A Liga elfogadta a javaslatot, s létrehozta nemzetiségi bizottságát. Ebben az országos vezetés részéről Okolicsányi László ügyvezető alelnök, Szontagh Tamás alelnök, Krisztics Sándor főtitkár, valamint a propaganda-bizottság elnöke és titkára, Gálocsy Árpád és Kálmán Károly, a „rész-ligák" képviseletében Dingha Béla a Felvidéki Liga, Thirring Gusztáv a Nyugatmagyarországi Liga elnöke játszott fontosabb szerepet, továbbá Eöttevényi Olivér (1917-ben Krassó-Szörény vármegye főispánja), Dessewffy István (Sáros vármegye volt aljegyzője), Persay Ferenc 1 Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 2 Tilkovszky Lóránt: Magyarság és nemzetiség. Nemzetiségpolitikai irányzatok Magyarországon (1919-1945). In: A két világháború közötti Magyarországról. Vélemények, viták. Szerk.: Lackó Miklós. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984. 341-372. I. 3 OL. K. 28. 1921. XXXVIII. 13.