Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

polnáról van szó, melyet 1693-ban kezdtek építeni)

77

, 1702-ben az ürögi templom felújítására pedig 10 forintot adott a vármegye

78

. A legsúlyosabb terheket a katonaság ellátása, élelmezése, elszállásolása, a katonai egységek részére végzett szállítási és egyéb feladatok elvégzése jelentette a vármegyének. A katonaság élelmezése, beszállásolása, ellátása tárgyában már az első vármegyei jegyzőkönyvek is számos feljegyzést tartalmaznak: 1698-ban például a Starenberg ezred hét napi élelmezésére 1200 font húst és 1200 icce bort adtak, valamint 30 szekeret szállításra, Bádeni Lajos őrgróf egyik ezredének 2 napi élelmezésre egy Vasason kelt nyugta szerint 216 font húst, egy Somogyon kelt nyugta szerint, hasonlóan két napra 190 font húst adtak át, a Kollonich ezred Ebergényi László alezredes vezetése alatt álló három századának ellátására 1698. jan. 1-jétől április végéig 2598 forintot, máj. 1-jétől jún. 5-ig további 1707 forintot fizettek ki

79

. Az 1698-ban a vármegyében tartózkodó katonai egységek törzsét Pécsen, az ökrészetet a megyében lévő uradalmakban szállásolták el (1500 ökör 250 szekér)

80

, 1700-ban a Starenberg ezred 8 századát, összesen 1212 főt (hét uradalomban) szállásolják be

8

', 1702-ben a Liechtenstein ezred három századát, összesen 450 főt (14 uradalomban) és az ezred törzsét (ez utóbbit Pécsen),

8- a Saler ezred hét századát (a pontos létszámot nem közlik a jegyzőkönyvben)

83 helyezték el. Gyakori feladatot jelentett a lőszerszállítás is. 1701-ben a magyar kancellária rendelésére 20 négy- és hatfogatos szekeret állít ki a megye Pécsről Eszékre lőpor, Eszékről Pécsre salétrom szállítására

8

'

1

. 1702-ben több alkalommal szállítanak az egyes erődítmények szükségleteire is lőport és más hadianyagot.

8

'. 1703-ban 30 szekeret állít ki a megye a szegedi erősség számára történő golyóbisok és lőpor szállítására

86

. (A szállítás útvonala: Eszék-Bács megye-Szeged.) A súlyos terheket viselő lakosság helyzetét tovább nehezítette a megyén átvonuló és a megyében beszállásolt katonaság károkozása és kicsapongása is. A vármegye több alkalommal panaszt is emel a katonai szerveknél és az ország főméltóságainál. 1701-ben a nádorhoz és az országbíróhoz küldött követek az adóztatással kapcsolatban már említett panaszlajstromban a következőket tárták a címzettek elé a katonasággal kapcsolatban: „Eddig a szüntelen háborúskodás által, most pedig a különféle és nagyszámú péterváradi, eszéki, budai és más katonák vonulása és beszállásolása által a vármegye lakói teljesen kimerítetnek és elszegényítetnek, emellett mindazonáltal a jelenlegi beszállásolással tetszés szerint élnek, minden kiadás és élelmezés valamint szekér megtérítetlenü! marad"

87

. A vármegye 1701-ben szabályt alkot a katonaság túlkapásainak meggátolása érdekében, elrendelik, hogy a kihágások megfékezésére a járásonként és kerületenként állított megyei biztosok a megyébe bevonuló katonaságot a megyehatáron várják, illetve a megyéből távozó és a megye területén áthaladó egységeket egészen a másik megye határáig kísérjék el, de a megyei rendfenntartó erők 77 BmL. vm, 78 BmL. vm. '

!) BmL. vm. 80 BmL. vm. 81 BmL. vm. 82 BmL. vm. 8:! BmL. vm. 81 BmL. vm. 85 BmL. vm. 80 BmL. vm. 87 BmL. vm. kv. Prot. 1701 Art. 56. kv. Prot. 1702 Art. 124. kv. Prot. 1698 Art. 2. kv. Prot. 1698 Art. 15-16. kv. Prot. 1700 Art. 21. kv. Prot. 1702 Art. 106. kv. Prot. 1702 Art. 116. kv. Prot. 1701 Art. 81. kv. Prot. 1702 Art. 141. kv. Prot. 1703 Art. 205. kv. Prot. 1701 Art. 114.