Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

Történeti néphagyomány a hatodik, ..Tomnatik" nevű bukovinai székely faluról, 1943. „...egy állítólagos falu... amit Tomnatiknak neveztek. Valamennyien úgy tudják, hogy ez a falu elrománosodott és eltűnt. Nagyot kacagott az öreg székely, amikor ezt félfüllel hallgatta . . . - Dehogy is válott vízzé a vér! Hazajöttek valamennyien rövidesen Andrásfalvára és ott haltak meg valamennyien. Legutolsó volt közöttük Kerekes István, Kömény János és a bírójuk, a tréfás Kelemen János. Még a bőrtarisznya is megvan, amit az oldalán viselt. Még a szólásmondást is megőrizték. Azt szokta mondani a tomnatiki bíró, Dobandi Ferenc nevű, 82 éves andrásfalvi öreg ember szerint: „Kutyateremtette bíró vagyok a havason!"... Szénégetéssel foglalkoztak, csebreket faragtak... Forrás: Németh Kálmán, 1943., 150. p. Táncsics Mihály radikális koncepciója a telepítésekről, 1848. „...ez lelkem óhajtása... a következőket kívánom, sürgetem... a székely földnek túlnépesült része s a moldvai csángó magyarok, s az Oláhországban tartózkodó, nagy számú magyar testvéreink visszahívattassanak, s jutányos ár mellett a státus földeiből kapjanak; milyenek a kincstári puszták s papi birtokok." Forrás: Táncsics Mihály, 1957., 180. p. Madarász József és Kossuth Lajos jegyzőkönyvbe vett szavai a magyar nemzetgyűlés telepítéssel foglalkozó ülésén, 1848. „Madarász J. . . . Szóló, midőn telepítésről lesz szó, gondoskodni kíván a Moldvában és Bukovinában lakó magyarok telepítéséről is. Kossuth Lajos. Csak azon érdemes urak megnyugtatására állottam fel, kik más vidékek tekintetbevételére hívták fel a házat... Mi Moldva- és Bukovinára nézve említtetett, annak szóló nincs ellene, de más országokról levén szó, szóló törvényben nem tehetett róla említést; de azt jelenti, hogy az értekezés e részben is megkezdődött, s nem siker nélkül, (helyeslés)" Forrás: Pap Dénes, 1866., 286-287. p. 7. A moldvai katolikusok mellett figyelmet kell fordítani a bukovinai magyarokra is: anyanyelvükön nyerhessenek lelki vigasztalást, 1852. ,, . . . moldvai plébániák ... 45 184 fő moldvai magyar... S valljon a bukovinai, szinte szomszéd tartományban lakó magyarokra fordíttatott-e ez ügyben figyelem? Hét magyar falu van itt is, neveik: Andrásfalva, Cziben, Hadikfalva, Jakobest, Tolova, Boldogfalva és Magyarfalva, mintegy 6000 magyar lakossal, kik által Jakobest Istenfogadj-, (!) Cziben Istensegíts-, Tolova Józseffalvának is mondatnak. Egy hitéhez, szertartásaihoz buzgón ragaszkodó katholikusnak miily keserű lehet