Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

dolog fontosnak látszik magában is, de kivált azon egybeolvadás tekintetéből, melly 50-60 ezer magyarnak jól számított ügyes elhelyezéséből két-három megye vegyes ajkú lakosainál természetesen elkövetkeznék." Forrás: Pesti Hírlap, 1842. évi., 184. szám, 1. p. Pénzügyminiszteri terv a határszéleken lévő kamarai javakra történő telepítésekről és a bukovinai magyarok, 1848. ,,. . . A bukovinai magyarok országgyűlésünkhöz folyamodtak, hazánkhoz, mellynek édesanyai kebléből elszakadtak, visszavágyódók, — a kérvényi biztossághoz van ügyük utasítva. A pénzügyministeri tervben, miszerint a határszélekeni kamarai javakban, különös figyelemmel a székelyekre, magyar telepítvények szállíttassanak, úgy hiszem beértetnek a moldvai csángó magyarok, úgy a bukovinai magyarok is, bár ha ezek különösen megnevezve nincsenek is. Iskoláinkban ez utóbbiakról nem igen tanultunk többet, mint hogy hellyel közzel Bukovinában is vannak magyarok. Mondja el hát minden ember mit rólok tud." Forrás: Pukolai, 1848., 138. p. 3. Egy bukovinai magyar falu, a „Tomnátiki ujj telep szegény lakói"-nak a magyar országgyűléshez írt levele, 1848. „Főnnséges, Méltóságos Tekintetes Országos Karok és Rendek! Ditső emlékezetű Josef Császár a' Moldovában elszéledt Magyarokat Bukovinába híván őt falukban megtelepítette, és akkori számok szerént élő földel is megajándékozta. De az idők kedvező folyása alatt, az ide telepített Magyarok' száma annyira megsokasodott, hogy már ma a' magyar népesség igen nagy része semmi élőfölddel nem bír, mely miatt azok igen terhes szegénységben és nyomasztó ínségben szenvednek! Ez a' szegénység és ínség nyomta, és nyomja mind e mái napig, a Cs. K. Radautzi Uradalomban kebelezett Andrásfalvi Magyar Lakosokat is; melytől kén teleníttetve az illető Uradalomtol, és az azt igazgató Inspectioi Generalis Groí Hardegg Henrik ő Excellentiájátol 'egy újj telep alkotására alkalmatos hellyet esedeztek. Mutattatott is ki számokra egy Tomnátik nevű rengeteg havas, őserdővel benőve, hói tsak 'egy lakó kunyhónak is hellyet lelni szörnyű fárasztó munkába került. De szántó főid semmi, rét-kaszálló igen kevés vagyon úgy hogy az a' helly tsak száműzésnek, de lakó helynek éppen nem alkalmas. Az oda telepedett 30 Háznépnek ínségét még különösen neveli az: 1- ör.) Hogy a' megtelepítés' alkalmával ígért hellyek, mind e' mái napig még fel nem osztattak és birtokokba nem adattak, melyeket hát nem is használhatnak. 2- or.) A' házaik körűi halomra levágott, és rodhadó ős fenyő fákat hammuvá égetni, és így az által a' helyet megtisztítani, termővé tenni, s' azon fákból az egyedül lehettséges haszon vételt eszközölni meg tiltatott. -