Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

A Kárpátokon túli magyar katolikusok sorsára — adataink szerint - a hazai magyar sajtó már 1852-ben felhívja a figyelmet. A „Családi Lapok" cikkírója a bukovinai magyarokat is említi.

60 A felhívás egyelőre eredménytelen. Változás akkor következik be, amikor a 48-as forradalmárok közül bukovinai magyarjaink közé érkezik két olyan egyéniség, akik Zöld Péter és Mártonfy Mór méltó utódjaként a nép igaz vezetőivé válnak: Druzsbánszky Bonaventura és Göndöcs Lajos! Druzsbánszky lengyel származású, Egerben iskolázott, volt dominákánus szerzetes Marienpolból, ahonnan 1848-ban hazavezette Lenkey századát. A szabadságharc idején sorkatonaként küzdött, öt év josephstadti raboskodás után a lembergi érsek szabadítja ki, azzal a feltétellel, hogy „valahova eldugja". 1854-ben így kerül Józseffalvára, a falu első katolikus papjaként. A józseffalvi kőtemplom, két magyar iskola építtetője, ki haláláig szolgálja egyházát s a bukovinai magyar népet. Méltó a sírkeresztjére vésett felirat: „Pater Hungarorum in Bukovina".

61 Druzsbánszky erdélyi kapcsolatait kihasználva magyar könyveket hozat, ö az istensegítsiek papja is. ösztönzésükre az 1853-ban alakult Szent István Társulathoz folyamodnak. Könyveket kérnek. Szeretnék, ha gyermekeik közül kitaníttatott kántortanítókat kapnának.

62 A társulat könyveket küld, s négy bukovinai ifjú taníttatását vállalja. Ekkor hirdetik meg a magyarországi lapok az egyik bukovinai falu kántortanítói állását. Bizonyos S. Z. elemi iskolai rendes tanító a Baranya megyei Szava helységből ajánlkozik. Hajlandó volna öt évre magyarjaink közé menni, s vállalná, hogy arra érdemes gyermekeket a tanítóképezde re felkészít.

63 Fordulópont ez az évtized a bukovinai magyarok történetében! A többséget jelentő katolikusok ettől kezdve folyamatos, szervezett egyházi és kulturális segítséget kapnak az anyaországtól.

64 Tehetik, mert a monarchia határain belül vannak.

65 A másik nagy egyéniség Göndöcs Lajos. 1857-ben érkezik Andrásfalvára. Budapesti születésű, volt 1848-as honvéd-százados. A falu tanítója lesz. A „Vasárnapi Újság"-ba írt cikkeivel tartja elevenen a bukovinai magyarok sorskérdését: papok, tanítók, könyvek szükségeltetnek felemelkedésükhöz.

66 Ö az első, aki néphit szövegeket jegyez fel s közöl. 60 Rendek, 1852., 98. oldal. 61 .Szabó T. Attila, 1939. 491. oldal, Németh Kálmán, 1941. 58. és 454. oldal, A Bukovinai Magyarok Nagy Képes Naptára, 1912. 26. oldal. — Rédvay „Dobrzanski" nevű papot említ, de további adatai nincsenek. Lásd: Rédvay István, 1941. 72. oldal. Lenkey és Maryampolra nézve Lenkey vallomásából: Ezredem... Galíciában, Brzezanyban állomásozott, én pedig századommal Maryampolban ... innen Stanislauba rendeltek ... május 27-én viszszatértem Maryampolba.. ."stb. Lásd: Katona Tamás, 1979. 142-143. oldal. 62 Szent István Társulat, 1857. 1021-1022. oldal Lásd: a szöveggyűjteményben! 63 Lásd a szöveggyűjteményben S. Z. ajánlkozását. A pécsi egyházmegyében fekvő Zava valószínűleg Szava, jóllehet ez református falu. — Imrik József, 1863. stb. 64 A Szent István Társulat 1848. május 1-jén alakult „Jó és olcsó könyvkiadó társulat" címen. 1852. augusztus 22-én vette fel a „Szent István" nevet. Évkönyveikben találunk utalást az Andrásfalvára küldött ajándék tankönyvekre. Lásd: Zellinger Vilmos, 1897. — Az oktatásügy, a katolikus egyházi iskolák 1850—1868 közötti helyzetéről: Karácsonyi János, 1985. 321. oldal. Ugyanez a protestánsoknál: 323. oldalon. 03 Nem így a moldvai magyarok! Moldvából Petras Incze János írja Druzsbánszkynak Bukovinába, 1863-ban: „...örvendettem lelkembül, hogy kegyed szerencsésebb volt o Sz. István társulathozi folyamodásában nálamnál, én is tettem ilyesmit 1858-ban, de az leve Danielik Ur felelete, hogy a Szent István társulat az Osztrák határokon túl nem működik..." Kézirat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Közölte: Domonkos Pál Péter, 1979. 1445. oldal. 66 Göndöcs Lajos, 1859. Lásd a szöveggyűjteményben. Göndöcs személyére nézve: Szinynyei József, 1981.