Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)
Voltak olyan hidak is, melyek a vármegye határán feküdtek, ezeket Tolna vármegyével közösen javították ki. 1703-ban a vármegye az eszéki „kilenc híd" kijavításában 66 , illetve további két híd („Mirgeshidgya" és „Kiralnéhidgya") reparálásában is részt vett 67 . A munkálatokra, azok felügyeletére általában az illetékes főszolgabírókat küldte ki a vármegye, a vármegye által fogadott megyei katonákat melléjük rendelve. Komoly terhet jelentett a vármegyének 1702-1703-ban Kanizsa várának lerombolása is. Ezt a feladatot Somogy és Zala vármegyékkel közösen kellett teljesíteni. A munkálatok megkezdése előtt a vármegye jegyzőjét küldik el a bontási munkálatok vezetésével megbízott kanizsai parancsnokhoz tájékozódás és egyeztetés végett 68 . A bontáshoz kért és rendelt 60 napszámos terheit az 1702. júl. 6-án tartott megyegyűlésen osztják fel az uradalmak között és itt jelölik ki a kanizsai biztosnak 1 forint napidíjjal Szántohazy Ferencet 63 , a napszámosokra (laboratores) vagy ahogy a jegyzőkönyv más alkalommal nevezi őket, a gyalogos katonákra (pédestres milites) ellenszegülésük esetén vagy az általuk okozott károk és mulasztások miatt katonai büntetések kiszabását rendelték 70 . Ennek ellenére a munkálatok nem folytak a megfelelő intenzitással, de akadozott a napszámosok ellátása is, ezért 1703-ban ismételten követ küldését kérte a kanizsai parancsnok, hogy az érintett vármegyék képviselőivel közösen megbeszéljék és összehangolják a bontással kapcsolatos további teendőket 71 . Ezt követően 1703. áprilisában újabb királyi utasításra 100 napszámos kiállításáról kellett intézkedni a vármegyének és napszámosonként 192 forint, azaz 19 223 forint összes költséget kellett felosztani 06 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 193.: „...az eszéki 9 híd felújítása az alábbiak szerint lett felosztva az uradalmak között, tudniillik a déli vagy az eszéki oldalról az első és a hatodik kijavítására a dárdai uradalom, a negyedikhez Vőrősmart, Herczegszőlős és Sepse, az ötödikhez Dalyok és Kőlked. A hetediket a baranyavári uradalom, a nyolcadikat a siklósi uradalom, a kilencediket és egyben az utolsót az egész Batthyány uradalom fogja kijavítani két héten belül." BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 230.: „Mivel a hátralévő utolsó eszéki híd kijavításához Kőlked és Dalyok elégtelennek látszik, a kijavításban melléjük adatnak Vőrsőnd és Babarcz." ( ' 7 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 266.: „Mirgeshidgya" kijavítására a nyugati oldalon Egregy, Kárász, Vikiny, Szász, Császta és Cziko, a keleti oldalon Máza, Győré, Mányok, Varalya és Apar lettek rendelve. „Kiralnéhidgya" kijavítására pedig Nádasd, Szerdahel, Hidas lettek rendeve. Cziko, Máza, Győré, Manyok, Váralya, Apar és Szerdahel Tolna vármegyéhez tartozó községek. A javításhoz biztosnak Liptay Imrét, a dombóvári járás alszolgabíráját nevezték ki. 68 BmL. vb. jkv. Prot. 1702 Art. 128. 09 BmL. vb. jkv. Prot. 1702 Art. 132-133.: Császári (kamarai) javak: 13 fő Baranyavári uradalom 7 fő Dombóvári uradalom 3 fő Pécsváradi uradalom 6 fő Bottyani uradalom 3V 2 fő Puchaimi uradalom 4Va fő Prainer uradalom 5 fo Caprara uradalom 4V 2 fő Veterani uradalom 2V 2 fő Pécs város 4 to Mohács mezőváros 2V 2 fő Szekcsői uradalom 2V 2 fő Pászárádi uradalom 1V 2 fő Vechi uradalom V 2 fő 60 fő 70 BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 152. 71 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 203.: A tárgyalást a kanizsai parancsnok 1703. márc. 12-re tűzte ki, a megye követe most is a jegyző lett.
