Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál

Igásnap Kézinap Pénzben Áta 69 120 198 ft Kökény 172 189 469 ft 30 kr Németi 164 168 467 ft 60 kr Pogány 384 357 1078 ft 14 kr Szalánta 298 264 830 ft 68 kr Személy 268 288 770 ft 32 kr Szőke 92 153 289 ft 34 kr Szőkéd 202 244 595 ft 30 kr Udvard 274 303 781 ft 60 kr

48 A későbbiek során lehetővé tették, hogy a községek a közmunkát pénzben megváltsák, majd rendes adóként kivetették, mert végrehajtása egyszerűbbnek bizonyult. A községek nagy többsége a megyében, köztük a bosnyákok, horvátok nem voltak abban a helyzetben, hogy önmagukat a jobbágyterhek alól megváltsák, noha azt az urbárium a jobbágyok számára 1840 előtt csak ideiglenes jelleggel tette lehetővé. Egyedül Udvard község 1846. december 31-én köt örök megváltási megállapodást az üszögi uradalommal.

49 A megkötött ,,örök Úrbéri Váltsági Szerződés értelmében a község 71 gazdája mindennemű adózóstul, szolgáltatástul, a szekeres és gyalogrobottól, a vadászat, az ölfa vágása és behordása, a kilenced és tized szedése alól a helység lakói 30 000 forint ezüstben ' örökre megváltották. Kötelezték magukat, hogy a szerződés megkötésekor 3000 forintot az üszögi uradalom pénztárába befizetik. A fennmaradt összeget pedig 6%-os kamatláb mellett 16 év alatt kifizetik. Ezenkívül vállalták, hogy a lelkésznek járó tizenhatodot évi 60 forintért megváltják. Amennyiben nem lesznek fizetőképesek, vagy valamely oknál fogva az egyezség felbomlik, az uradalom a befizetett összeget ugyanolyan időrendben és címletekben visszafizeti, de kamatmentesen.

50 A megváltás feltételeit az uradalom nem kevés összegben állapította meg, de ezt az összeget jelentősen megemelte a 6%-os kamatláb, amely első évben 1620 forintot tett ki. A pénz évről évre csak kemény munkával volt megteremthető. Ennek tulajdonítható, hogy kevés község köt egyezséget az uradalommal. Az 1848-as forradalom után a földesúr miként rendezte Udvard lakóinak a befizetett 3000 forintját, arra nem találtam adatokat. A jobbágyok gondjai és problémái a földesúrral szemben a felszabadulásuk utáni évtizedekben sem szűntek meg. Minden falu elöljárósága azon fáradozott, hogy a telek után erdőből és legelőből járó megfelelő területet megkapja. Szinte nem volt község, amely hosszú éveken át nem állt perben a volt földesurával. De egyéb földesúri követeléseket az 1848-as forradalom sem volt képes eltörölni. A jegyzetekben használt rövidítések PpL CV = Pécsi püspöki Levéltár, Canonica Visitatio BmL. Bu. = Baranya megyei Levéltár, Bólyi uradalom BmLAi. = Baranya megyei Levéltár, Alispáni iratok BmL Uti. = Baranya megyei Levéltár, Úrbéri térképek iratai 47 BmL Ai. 5450/1851. 48 BmL Ai. 288/1867. 49 BmL Ai. 70/1847. 50 BmL Ai. 3727/1847.