Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál

te és képviselte, hanem közösen azon tevékenykedtek, hogy a földesúrnak a község mindenben eleget tegyen. Ennek fejében a bírót minden jobbágyi kötelezettség alól felmentették. Amikor, az ötven kökényi gazda (név szerint felsorolva) panaszt emelt a jegyző ellen, egyedül a község elöljárósága jelenti ki, hogy ellene soha semmilyen kifogásuk nem volt.

19 A községi bírókkal szemben a legnagyobb elégedetlenség 1824—1830 között volt: Pogányban, Személyben, Udvaron és Kökényben. A jobbágyok elkeseredésükben attól sem riadtak vissza, hogy önkényesen eljárjanak a bíró elen : felgyújtják a házát, a pajtáját, a présházát, önkényesen leváltják és a helyébe újat választanak. A megmozdulásokat azonban a földesúr mindig megbosszulta: velük téríti meg az elkövetett károkat, a bírói tisztségre kijelölt személyt változatlanul meghagyta. Ennek ellenére nem képes a mozgalmat megállítani. A megye a népet sértegető megjegyzésen kívül mást nem tett. Ezeket a megmozdulásokat a helyi elégedetlenség hozta létre: nem irányította őket senki. A helyi vezetők megfélemlítésére irányultak, és csupán csak fel kívánták hívni a földesúr figyelmét az igazságtalanságokra, és hogy becsületes emberek közül jelölje ki a bírót, aki mindenféle korrupciótól mentes. Az urbáriumban előírtakat elsősorban az uradalom nem tartja be. A szalántai jobbágyok 1833-ban panaszkodnak, hogy a ,,Fő templom" hajdúja állandóan kirendeli őket a mezőre szántani: pedig vannak köztük többen, akik kötelező igásroboton túl már 40 napot dolgoztak. Ugyancsak sérelmezik, hogy 4 ökörrel és két legénnyel szántanak, de csak 2 napi robotnak számolják el. Esedeznek a „Nemes Vármegyének", hogy „felesleges robotra ne szorítsák őket", a szántásért pedig 4 ökörrel 4 napot adjanak.

20 Az üszögi uradalom ellen az udvardi jobbágyok szintén panaszt emeltek, mert eddig egy telek után 5 napot szántottak, azt 10 napi robotnak vették - a hatodik napot pedig már 4 napjával számolták. Most pedig a tiszttartó állandóan szántat velük és 2 legény és 4 ökör után csak 2 napnak veszi. A község elöljárósága kéri a megyét, hogy az 1832-ben hozott törvény alapján járjon el.

21 Az uradalom a „rendekhez" írt levelében közli, hogy az udvardiak kérését nem áll módjában orvosolni.

22 De általában arra hivatkoznak, hogy a jobbágyok „tunyaságból" nem tartanak elegendő igavonó állatot. Ezért az egyes gazdákat kénytelenek figyelmen kívül hagyni és a község összestulajdonában lévő telkek után kérik az igásrobotot. Szerintük ebből adódik az egyes gazdák túldolgoztatása.

23 Az igavonó állatok tartásában más tényezők is közrejátszottak: a lustaságot nem lehet, mint alapvető indokot elfogadni, mert a földterület nagyságához viszonyítva, igen sok állatot tartottak. A jobbágyok gazdálkodását, amely az önellátásra épült, a család nagysága és a férfiak száma is meghatározta. A boldogulásukat igen sok más tényező is megzavarta: az elemi csapások, a dögvész, a családtagok hirtelen elhalása stb. De az egyre szűkülő legelők is akadályozták: a kökényi jobbágyok panaszkodnak, hogy emiatt nem képesek megfelelő igavonó állatokat tartani, pedig a földesúr és a megye emiatt neheztel rájuk.

24 A fuvarokkal az uradalom ugyancsak visszaélt: a ledolgozott munkaidőt a hajdú vagy a tiszttartó igyekezett kevesebbnek venni, a hosszúfuvarok számát pedig megnövelte. Az udvardiakat az üszögi uradalom kirendelte, hogy gabonát szállítsanak 19 BmL Ai. 773/1824. 20 BmL Ai. 3552/1833. 21 BmL Ai. 3893/1841. 22 BmL Ai. 241071842. 23 BmL Ai. 3352/1883. 24 BmL Ai. 370/1819.