Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

Ezzel párhuzamosan ugyanitt egy szerencsésebb kimenetelű kísérletre szintén sor került. Az 1937. október 21-i rendkívüli közgyűlésen a város határozatot hozott, mely szerint a Pécs-Be/város; Római Katolikus Egyházközség részére, a Pécs város/ Közlekedési Vállalat nyugdíjalapjából 40 000 pengő hosszúlejáratú építési hitelt ad az építendő tíz, egyenként kétszobás családi lakóház céljára. A munkáslakások építésére fordítandó összeg biztosításán kívül a majdani bérlők részére megálla­pították a kölcsön kötelezvény szövegét, mely a L. A. B. kölcsönökre érvényes kö­telezvénynek megfelelően készült. 91 A városi törvényhatóság 1937. november 30-i rendkívüli közgyűlésén felirattal fordult a BM-hez a sokgyermekes családok lakásínségének enyhítése ügyében. Az indoklásban a kérdés mielőbbi rendezését kérte, s közölte a pécsi állapotokat is. A hivatalos városi nyilvántartás szerint ekkor Pécseit ,,254-nél több sok gyermekkel rendelkező család" élt, 1033 kiskorú gyerekkel, 533 keresőképes családtaggal. A létszámban szerepelt többek közt 48 tuberkulózisban szenvedő család, további 29-nél egyéb egészségügyi nehézség jelentkezett. 44 család megélhetési gondok miatt nem tudott fizetni a háztulajdonosoknak, emellett még „15 notórius nem fizető szerepelt a nyilvántartásban", s csak 46 volt azon családoknak a száma, ahol a munkaképes családtagok tudták fizetni a lakbért „munkaalkalom esetén", (sic!) Város- és népesedéspolitikai szempontból is mielőbb meg kellett oldani ezt a kérdést, s ezért a javaslat szerint a kormányhatóságnak egy ún. Altruista Ház­építő Szövetkezetet kellene létrehoznia, melynek segítségével a sokgyermekesek saját házhoz juthatnának. A város arra gondolt, hogy ezt a súlyos országos kér­dést csak központilag lehet megoldani, s a szövetkezet nyújtotta kedvezmények biztosításával, a fizetőképességgel arányban álló törlesztési teher mellett meg­oldódna ezen családok önálló lakáshoz való juttatása. 92 Mivel az ország pénzügyi helyzete ezt nem tette lehetővé, a városokra nagy teher hárult ebben a tekintetben is. Pécs város az 1938. október 20-i rendkívüli közgyűlésén tervet fogadott el a Megyeri-Kertvárosban lévő Hársfa utcától dél­keletre eső területen a sokgyermekes munkáscsaládok részére építendő 100 darab szoba-konyhás lakás építése ügyében. A műszaki ügyosztály készítette el a terve­ket, a létesítési költségeket 419 800 pengőben állapították meg, melyet az ínség­enyhítési alapból, a költségvetésben lévő szükségmunkákból, az Ullmann Hagya­tékból, a városi üzemek költségvetéséből és a BM által erre a célra adott összeg­ből fedezték. Azonban még így is 227 200 pengőt fölvett hitelből ill. államsegély­ből volt kénytelen igénybe venni a város. A tervek szerint a kertes családi házak évi bérösszegét 210 pengőben, a saját tulajdonba jutás idejét 20 évben állapították meg. A lakások alapterülete 46 m 2 volt, összes költsége — a közművesítéssel együtt — 4200 pengőbe került. Az egyen­ként 200 négyszögöl telkek vízvezetékkel, közvilágítással, kőszegélyezett salakjár­dával és salak kocsiburkolattal lettek ellátva. Az építési és bérlői feügyeletet a város népjóléti ügyosztálya gyakorolta, a bérlőknek kerti munkák végzését szintén vállalniuk kellett. Emellett a városnak azért is jó volt ez a beruházás, mivel így nagy számú építőmunkásnak és kisiparosnak a szükségmunka-program keretében munkalehetőséget tudott biztosítani. 93 A későbbiek folyamán az a terv annyiban módosult, hogy az emelkedő anyag­árak miatt 64 egy- és 6 kétszobás házat építenek. Horthy kormányzásának 20. év­91 Uo. 2/1938. kgy. sz. 92 A Dunántúl erről az 1938. október 12-i (4. p.) és a 14-i (3. p.) számában már előzetesen hírt adott. 93 BmL Pécs thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 45; 70/1940. kgy. sz. 338

Next

/
Thumbnails
Contents