Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)
November 12-én a főszámvevői jelentés alapján úgy döntöttek, hogy a programot csak fokozatosan indítják be, mivel különben a város költségvetése nem bírná el a túlzott anyagi megterhelést! 60 Erre az időre esett a belügyminiszter szabályozása, amelyben az 1931. augusztus 7-én kiadott 82.435/1931. IV. B. M. rendelet értelmében a falusi munkakeresők városokba özönlését kívánta meggátolni. A városi törvényhatóságok ugyanis élénken tiltakoztak amiatt, hogy az amúgyis nehéz munkaerőhelyzetükön felül még a munkát kereső és a városokba özönlő, kisebb szakképzettségű vidéki munkakeresők ellátásáról is gondoskodniuk kellett. Különösen a nehezebb téli időszakban következett be ez a helyzet, amikor a városokban egyébként is megnehezültek a megélhetési és az elhelyezkedési viszonyok. Ehhez csatlakozott a nevezetes 6.000/1931. M. E. sz. rendelet, amely a segélyezést a kérelmező lakhelye illetékességébe utalta. A kormányzat ezen rendeletekkel kívánta támogatni a vidéki városokat, ha már központi anyagi eszközöket nem tudott biztosítani a kellő mértékben a számukra. Jellemző volt a helyzet súlyosságára, hogy ezen intézkedésekhez később csak a második világháború utolsó éveiben voltak kénytelenek folyamodni a városok — köztük Pécs városa is. 61 — Az 793Í őszén újból meginduló szükségmunkákról a november 10-i közgyűlés döntött. Az erre a célra biztosított 150 000 P. felhasználására kétrészletű tervet dolgoztak ki. Az elsőben 100 000 P. felhasználását tervezték, míg a második ütemben a fuvar- és munkabér-költségeket fizették ki. S hogy még mindig nem enyhült a helyzet, mutatja az, hogy december 11-én ezeket a munkálatokat kormányhatósági jóváhagyás ellenére is beindították! 62 — Egy interpellációra válaszolva a polgármester 1932. február 6-án azt közölte, hogy a kért 100 000 pengős központi segélyből 64 000 P. még nem érkezett meg, és a tervezett Mecsek; Tüdőszanatórium tereprendezési munkálataira az ígért 36 000 P. is kellene már. Ugyanakkor megállapította, hogy a város ún. kislakásépítő akciója a lakossági tőkehiány miatt nem valósulhatott meg. 63 A követelések nyomán a főispán március 12-én arról értesítette a város vezetőit, hogy a népjóléti és munkaügyi tárca gazdájának megbízásából, a szervezettség elismeréseként is, 26 000 P. segélyt utaltak át a városnak. 64 — Az 1932. július 9-i polgármesteri jelentésben a következő idényre szóló szükségmunka programja szintén szerepel. A főispánnak eljuttatott jelentés értelmében a következő munkákat tervezték a közeljövőben: Magaslati út építése 500 munkás, 100 000 P. költség, Városi III. Zóna csatornázása 300 munkás, 200 000 P. költség, 100 lakásból álló lakótelep építése 200 munkás, 200 000 P. költség, Háziipari Foglalkoztató munkái 100 munkás, 50 000 P. költség. Sajnálattal állapította meg, hogy ezen sürgős beruházásokra 550 000 P. kellene, ehelyett azonban csak 150 000 P. áll a város rendelkezésére! 65 A munkálatok beindulásával kapcsolatban a július 20-i kimutatás tartalmazott adatokat. Az ősszel induló munkáknál a következő erők beállítását tervezték: 60 BmL Pécs thj. város Tanácsának iratai 23 988/1931. sz. A második világháború alatti iniézkedéseknél lásd: BmL Dunántúl, 1942. április 15. 5. p. és BmL Pécs thj. város Tanácsának iratai 53 530/1943. D. Vegyes sz. 61 BmL Pécs thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 132-176/1931. gy. sz. 62 Uo. 38/1933. kgy. sz. e3 Uo. (;í Uo. 63 Uo.
