Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

nem elégítettek ki. Az ínségmunka napszámbérének értéke ne haladja meg a helyi napszámbér értékét. Néhány könnyítést is megfogalmazott. Javasolta, hogy az ínségmunkások a társadalombiztosítási járulék kifizetése alól mentességet élvezzenek, valamint azt, hogy az ínségenyhítés céljára szolgáló élelmiszereket mentesítsék a forgalmi adó alól. Az itt felhasznált liszt- és búzamennyiséget jelentsék ki liszt forgalmi adó —, illetve bolettamentesnek. A társadalombiztosítási járulékot azért nem fizettette meg az ínségmunkát végzővel, mert egyrészt ezek túl nagy összegeket emésztettek föl az ínségesek átlagkeresetéhez viszonyítva, másrészt pedig azért, mert a társadalombiztosító intézettől az ínségmunkán résztvevő munkanélküli nem számíthatott gyógykezelésre vagy táppénzre, tehát betegségük esetén eltartásuk a helybeli törvényhatóságra hárult. A gyakorlatban pedig azt tapasztalta, hogy a város részéről az ínségmunkások gyógykezelésére fordított összegek aránytalanul kevesebbek voltak, mint a társadalombiztosításitási összegek. Végezetül hangsúlyozta, hogy az ínségenyhítési munkák lehetőleg szociális célokat szolgáljanak, hogy az e munkáknál dolgozók lássák a hasznát. Elsősorban munkáslakások építésére, közutak rendbehozatalára gondolt. Az ínségenyhítő bizottságba a tehetősebb néprétegek képviselőit azért javasolta bevonni, mert szándéka szerint ezzel a vagyonosabbak és a szegények közti ellentéteket át lehet hidalni. Ugyanakkor leszögezte, hogy minden ellenszolgáltatás nélküli segély vámszedői a munkakerülők, és ezek a jól megszervezett ínségmunkáknál távol fognak maradni, így nem kényszermunka jellege lesz ennek a munkának, és megszűnik az „izgatási lehetőség". A munkások olyan munkákat végeznek, ami a jólétüket szolgálja, és tervei szerint ilyen munkákra minden törvényhatóságban rengeteg mód nyílik. Eszmefuttatását a következő gondolatokkal zárta: ,,A vázolt eljárás mindazon lehetőségek határai között mozog, mely elejét veszi a közrend megbontásának. Ha a kenyér, tüzelőanyag, lakás és ruha megszerzésének lehetőségét a kormány biztosítja, megszűnik a munkástömegek joga a követelődzésre. Ha ezek után is volnának nyugtalankodók, nyugodt lélekkel lehet a legszigorúbb eszközökkel élni."

42 Ebben a szellemben valósult meg a későbbiek folyamán a város ínségenyhítési tevékenysége, és ezen elvek alapján dolgozták ki a városi ínségmunkaprogramokat is. A válság elmélyülésével egyre nagyobb jelentőséget kaptak a város szükségmunkaprogramjai, középítkezései. A közgyűlések időről időre kiemelt kérdésként foglalkoztak vele, fontos határozatokat hoztak ebben a kérdésben. Mivel a gazdasági-társadalmi talpraállás kulcskérdéseként tekintették azt a lehetőséget, hogy így egyrészt megvalósíthatják a városfejlesztés egy tekintélyes részét, másrészt pedig munkaalkalmat adhatnak a sok munka nélkül élőnek. A szükségmunka-programok főbb állomásai a következő határozatok voltak: — Az 1929. december 30-i közgyűlés útépítés és földmunkák céljára 60 000 pengőt szavazott meg. A költséget ideiglenesen a városi közúti alapból kívánták fedezni, a remélt központi kölcsön megérkeztéig/

13 Ezen a közgyűlésen hangzott el Engel Richárd és társai indítványa, melyben a szakszerűség biztosítására a középítkezések tervezésére, lefolytatására műszaki bizottság megalakítását javasolták.

44 A tervezet végrehajtását 1930. január 13-án kezdték meg, amikor is már mintegy 300 munkás dolgozott az ilyen jellegű építkezéseken.

45 - A város vezetősége 1930. február 26-án újabb 35 000 P. értékű szükségmunkát határozott el,

46 a Mérnöki Hivatal február 21-i javaslata alapján.

47 42 BmL Pécs thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 386/1929. kgy. sz. 43 Uo. 387/1929. kgy. sz. 44 A súlyosbodó helyzet hatására hívták össze az 1930. január 17-i városi konferenciái az ínségenyhítésről, amely áttekintette a helyzetet és határozatokat hozott a közmunkák kiszélesítésére. 45 BmL Pécs thj. város Közgyűlési jegyzőkönyve 132-176'1931. kgy. sz. 46 Uo. 47 Uo. 44-65/1930. kgy. sz.