Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)
Az 1931. november eleji kimutatás 2838 munkanélkülit tartott nyilván, míg a hónap közepére a számuk 2919-re növekedett. 17 1932. februárban számuk elérte a 4232 főt! 18 Az 1932. július 9-i polgármesteri jelentés két év azonos hónapját hasonlította össze. Eszerint 1931 áprilisában 4340; míg egy év múltán 5060 munkanélkülit tartottak hatóságilag nyilván, és közülük 2350, illetve 4970 fő jogosult volt a hatósági ínségenyhítésre. Ez a jelentés ezt az időszakot számította olyannak, amikor a szegényebb néposztály tagjai a nyári mezőgazdasági munkák során már nem tudtak annyit tartalékolni, amennyi elég lett volna az ínséges téli hónapokra! így a polgármesteri jelentés télre 7000 munkanélkülivel számolt, ami sokat elárult az akkori idők aggasztó helyzetéről. 19 S hogy mennyire húzta át az élet a számításokat, bizonyítja az a tény, hogy az 1932. július 9-i polgármesteri jelentést követő július 20-i összesítés már 5027 munkanélkülit tartott nyilván, amely a felmérések szerint összesen 5303 főre duzzadt. A nyári hónapok átlagát 5037,9 főben állapították meg, ami a számítások alapján 15 000 családtagot jelentett! Ez a felmérés a téli hónapokra az összes ellátatlanok számát becsülte meg, amelyet 18 000 főben határoztak meg az előrejelzések. Az 1930-as népszámlálás a városban 61 801 lakost regisztrált, tehát ez a becslés azzal számolt, hogy a városnak minden harmadik-negyedik lakosa segélyezésre, támogatásra szorul a téli hónapokra! 20 A munkanélküliség mértékére rávilágít még a naponta munkáért jelentkezők száma. Az 1931. december 1-i polgármesteri jelentés olyan állapotot rögzített, amely szerint a munkanélküliek száma 5137 fő volt, és átlagosan naponként 665en keresték fel a munkaközvetítő hivatalt. A téli hónapokban ez a szám 800-1000 főre emelkedett. 21 A helyzet az 1933-as évben sem változott. Ekkor a nyilvántartások 5137 munkanélkülit állapítottak meg, amely az összes dolgozók 44,5%-át jelentette. 22 Lassú javulás 1934-től kezdődően következett be, amikor a hivatalos felmérések azt állapították meg, hogy 1934. október 1-től 1935. április 30-ig naponta átlagosan 835 fő jelentkezett munkára, míg 1935 májusától szeptemberig ,,csak" 352 fő. 23 A Magyar Gazdaságkutató Intézet (Bp. V., Alkotmány u. 8.) a várostól 1937. április 19-én hivatalos kimutatást kért a munkakeresőkről és a foglalkoztatási viszonyokról. Az itt közölt pontos kimutatás a következő volt: I. Háztatási alkalmazottak: Munkahelyek — 1936. január-december 1356 fő 1937. január-március 365 fő 17 Uo. 330/1940. sz. 18 Uo. 19 Uo. 20 Uo. 21 A Dunántúl 1932. május 20-i száma (3. p.) még arról cikkezett, hogy 4900 munkanélküli van a városban, ebből 4000 fő családfenntartó volt. A lap elemzésében annak a reményének adott kifejezést, hogy a tavaszi munkák beindulását követően a helyzet javulni fog, de azt is leszögezte, hogy az akkori gazdasági helyzet tartós, gyökeres javulást nem ígér. Az elmúlt télen 5500-an maradtak munka nélkül, és ellátásukat a nagy városi közétkeztetési akcióval lehetett „kihúzni", amely igénybe vette a társadalom teherbíró képességét, és ezt tovább már nem lehet vállalni...! Áz 1933-as munkanélküliségi állapotot a 127/1933. kgy. sz. határozat tartalmazza. 22 BmL Pécs thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 116/1934. kgy. sz. 23 BmL Pécs thj. város Tanácsának iratai 13 519/1937. sz.
