Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

A PÉCSI MUNKAERŐHELYZET ÉS A VÁROSI ÍNSÉGMUNKA-RENDSZER (1929-1940) VARGHA DEZSŐ I. A munkanélküliség mértéke és a munkanélküliek helyzete ,,. .. Semmi sem veszélyezteti fenyegetőbben városunk békéjét, pénzügyi egyensúlyát, anyagi és szellemi javait, mint a munkanélküliség. Vulkánon táncolunk és fáradozásunk minden gyümölcsét megsemmisülés veszélyének tesszük ki, ha a munkanélküliség járványa terjed, és nem részesül praeventív kezelésben." Ezekkel a gondolatokkal fejeződött be Engel Richárd törvényhatósági bizottsági tag és hat társának az indítványa a munkanélküliség leküzdésére, amelyet az 1929. december 30-i törvényhatósági közgyűlésen tettek.

1 A városban tehát már ebben az időben nagy volt a munkanélküliség, és a későbbiek folyamán ez a kérdés vált elsőrendű fontosságúvá a város társadalmi-gazdasági életében. A munkaerő nyilvántartását városunkban az itt székelő hatósági munkaközvetítő hivatal végezte, amely Császár Károly vezetése alatt alakult meg 1925. április 24-én a Budapesten székelő Állami Munkaközvetítő Hivatal 42. sz. körrendelete alapján. A működés első negyedévében 830 munkaalkalomra 993 munkaerő esett, míg a hivatal 503 munkaközvetítést folytatott le. Ezt követően időről időre közölték adataikat, és ez a Városok Lapja hasábjain is megjelent minden hónapban. Az első években a Városháza Perczel utcai szárnyának földszinti termeiben kapott helyet, majd 1932 tavaszától - feladatainak növekedésével - a Littke-kaszárnyába helyezték át.

2 A munkanélküliség kérdése — igaz, még nem olyan mértékben, mint a későbbiek folyamán - már 1928 elején is jelentkezett. A Pécsi Szakszervezeti Bizottság nevében ugyanis Vörös János elnök és Dick György titkár fordult a város polgármesteréhez a munkanélküliség és a súlyosbodó gazdasági helyzet ügyében. A téli időszak munkanélküli növekedése ugyanis ekkor a következőképp jelentkezett: 1927. október 31. 78 munkanélküli, november 30. 128 munkanélküli, december 31. 163 munkanélküli, 1928. január 31. 455 munkanélküli. (Az összesítés a pécsbányatelepen lévőket nem tartalmazta.) Kérte a bizottság azt is, hogy a munkaalkalmak biztosítása mellett az alkalmazásnál először a helybélieket vegyék figyelembe, és a vidékieknek ne fizessenek alacsonyabb bért!

3 1 Baranya megyei Levéltár (továbbiakban: BmL) Pécs thj. város Tanácsának Közgyűlési jegyzőkönyve 387/1929. kgy. sz. - BmL Pécs thj, város Tanácsának iratai 4711/1930. sz. 3 Uo. 13 515/1930. sz.