Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

Másrészt jelentősen szűkíteni kívánta funkcióját. Hangsúlyozta a parlament szerepét a „kollektív felelősség" érvényesítésében, illetve a (semmiféle módon nem értelmezett) „kontroll intézményesítése miatt". Jelentőségét csakis a vitában látta. Nem a törvények megfogalmazásában, általa az ország életének, a kormány mozgásterének meghatározásában.

80 Olyannyira, hogy szorgalmazta: a parlament által hozott törvényeket mindinkább a végrehajtó hatalom által kibocsájtott jogszabályokkal helyettesítsék.

81 A végrehajó hatalom befolyásának növelését sürgette maga Gömbös is már bemutatkozó beszédeiben. Tiltakozott az ellen, hogy a parlament, sőt egyes pártok „a kormány végrehajtó hatalmát mintegy maguknak vindikálják". A hatalom szétdarabolásának veszélyeire hivatkozva hangoztatta, hogy egyetlen „erős központi akarat nélkül sem jogrendet, sem békés munkát elképzelni nem" tud.

82 Másutt még egyértelműbben fogalmazott: „egy erős kormány nem . . . tűrheti más végrehajtó hatalom érvényesülését, mint a saját végrehajtó hatalmáét".

83 A megerősödő végrehajtó hatalmat is korlátozhatta azonban a megmaradt parlament — még jogkörének szűkítése esetén is. Ezért vallotta Gömbös garnitúrája: „Alkotmányos országban . . . csupán az erősen kiépített, éppen ezért zavartalan kormányozást biztosító parlamenti párt képezheti azt az eszközt, amely" alkalmas az általuk megfogalmazott nemzeti célok megvalósítására.

84 Ez a párt nemcsak arra volt hivatott, hogy a parlamentben ellensúlyozza az ellenzéket. A vele kapcsolatos terv: az egész társadalom, valamennyi választó összefogásának megvalósítása, egyben a többi párt felszámolását, a parlament teljes kisajátítását jelenthette. Ez pedig funkciótlanná, értelmetlenné, tehát felszámolhatóvá tette volna magát a parlamentet, hisz a parlament politikai értelemben lényegileg egyenlő lett volna magával a párttal, fgy mind törvényhozó, mind a kormányt kontrolláló szerepét átvehette volna a párt vezetése. Az általuk létesített kormánypárt - a NEP - azért is lehetett a „nyugodt, stabil, céltudatos kormányzati vonalvezetés" biztosítéka, mert nem a párt határozta meg a kormány politikáját, hanem — Bethlen kormányzati rendszerének e vonását kiteljesítve — a kormány rendelkezett a párt felett.

85 Ennek volt garanciája, hogy a miniszterelnök egyben a kormánypárt első számú vezetője volt, aki igen széles hatáskörrel rendelkezett a pártban. A vezetők központba állítását, az állami intézmények nekik történő alárendelését deklarálták is.

86 A dokumentumok megfogalmazásai a politika formálásában - az össznemzeti érdekek állandó hangoztatása mellett - szinte állandóan a vezetők mindent meghatározó szerepét fogalmazták meg. Ha eddig az olasz és német előképek közül az előbbi erőteljesebb hatását említettük, most — Gömbösek parlamentre és kormányzatra vonatkozó nézetei tekin80 Uo. : 33—34. Nem tartotta helyesnek azt a parlamentekkel szembeni bírálatot, hogy azok „sokat beszélnek". „Csakis azért van szükség a parlamentekre, mert sokat beszélnek. Ez a'parlamentizmus egyetlen ereje: a kontradiktórikus megvitatás, a több szem többet lát elve." (Uo: 34.) 81 Uo.: 37-38. 82 A nemzeti öncélúságért, 56. 83 Uo.: 78. 84 Körlevél ... 1934. szeptember, 11. Lásd még: Körlevél ... 1934. június, 5., 1934. október, 22. 85 A nemzeti öncélúságért 78. 80 Az államszervezetben szükségesnek tartott változtatásokat is úgy kívánták végrehajtani, hogy az „a nemzeti erők maximumát bocsájthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére". (Nemzeti munkaterv, 6. pont. Kiemelés tőlem - V. J.)