Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

,,Nemzeti Egység kormánya" a falu érdekében.

60 A felsorolt momentumok az agrárgondolat továbbélésére, sőt felerősödésére utalnak. Anélkül azonban, hogy annak ideologikus megfogalmazására a dokumentumokban sor került volna. A nemzetinek feltüntetett szociálpolitika másik differenciáló eleme az volt, hogy mindenekelőtt a „kis- és középegzisztenciák" védelmét, szaporítását illetve megerősítését hirdették.

61 A munkáskérdés megoldását nem a reális munkásérdekek érvényesítésével kívánták megoldani, hanem az érdekképviseleti rendszer, a korporációk kiépítésével. Lényegében úgy, hogy a munkásság felhagyva osztálytörekvéseivel a „nemzeti" érdekeknek — tulajdonképpen a tőkés magántulajdonnak — rendelje alá saját érdekeit és céljait.

62 Ez is az olasz minta követésének szándékát jelzi. A szociális ígéretek nem tekinthetők puszta demagógiának. Közülük többet megvalósítottak, illetve — akadályozóik akarata ellenére - előkészítettek. Ezek kétségtelenül egyes agrár-, kispolgári illetve más középrétegek helyzetének javulását eredményezték. Akkor is, ha legtöbb esetben — nem változtatva meg a problémák tulajdonképpeni okait (a gazdasági szerkezet aránytalanságai, a nagybirtok túlsúlya, monopóliumok fennmaradása stb.) - csak részleges, sőt jelentéktelen változásokat eredményeztek. Az említett rétegek érdekeinek részleges érvényesítése a nagytőke és nagybirtok rovására történt. Anélkül azonban, hogy az utóbbiak gazdasági lehetőségeit, pozícióit veszélyeztette volna. A társadalmi feszültségek tompítása ilyen intézkedések segítségével, a fennálló gazdasági-társadalmi rend megszilárdulását eredményezte. Az iparcikkek árainak csökkenése (az agrárárak emelkedésével együtt) az ipar termékei iránti keresletet növelte. A gazdavédelmi intézkedések a bankok számára adósaik fizetőképességének megőrzését is jelentették. A szociálpolitika tehát nemcsak üres szó volt, hanem gyakorlat is. De nem feltétlenül szociális célok vezérelte gyakorlat. Sokkal inkább átfogó politikai célok, hatalmi érdekek által motivált tettekről volt szó. Röviden szólva arról, hogy a nagytőke és nagybirtok politikai korlátozásához a Gömbös-csoportnak szüksége volt a polgári magántulajdon alapján álló - elsősorban paraszti, kispolgári — tömegek támogatására. Ezt pedig elsősorban gazdasági-szociális helyzetük javítása révén nyerhették el — a dolgok természetéből fakadóan - kizárólag a nagytőke és nagybirtok rovására. A propaganda szerint az egész nemzet érdekeire figyelő szociálpolitika tehát meglehetősen differenciálttá, sőt aránytalanná vált a gyakorlatban. Annál következetesebben igyekeztek érvényesíteni azt az elvet, hogy szociális segítségben csak az részesülhet, aki a „Nemzeti Egység" gondolatát és szervezetét aktívan támogatja.

63 Másrészt a gazdasági és szociális intézkedések, eredmények a propagandában mindig úgy jelentek meg, mint a „Nemzeti Egység", illetve kifejezetten a Nemzeti Egység Pártja eredményei. De azt is hozzátették, hogy a NEP e programját csak akkor lesz képes követezetesen végrehajtani, ha abban az érintettek tevékenyen közreműködnek. Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy nem a Nemzeti Egységet kívánták felhasználni a szociális gondok felszámolásának eszközeként. Sokkal inkább arról volt szó, hogy demagóg ígéreteikkel, tényleges gazdasági, szociális törekvéseikkel illetve intézkedéseikkel is a NEP-be akarták tömöríteni, a párt révén pedig Gömbös poli60 A NEP eredményei 2-7., Vita- és szónoki tárgyak 10-15., 22-27. 61 Nemzeti munkaterv, 39. pont., A nemzeti öncélúságért, 10. 62 Nemzeti munkaterv, 42-45. pont. A nemzeti öncélúságért, 11-12., 15., 35-37. 63 Vö.: Vonyó: 1982. 14-15.