Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

jónak közvetítésével politikai befolyását is érvényesíthette. A faji kérdés azonban nem tűnt el teljesen és nyomtalanul a NEP propagandájából. Leggyakrabban csupán a „magyar faj" valamely - jobbára elmarasztalt - tulajdonságára hivatkozó megjegyzésekben került elő.

33 Miközben az antiszemita hang elhallgatott, határozottan megfogalmazódott a magyar kultúrfölény gondolata, amely — részben faji érveléssel - a környező népek és államaik ellen irányult.

34 A fajvédelem feladása azonban minden bizonnyal nem stratégia, hanem taktikai lépés volt Gömbös részéről. Amikor ugyanis a nyilaskeresztesek — a NEP-et is bírálva - nyíltan hangoztatták antiszemitizmusukat úgymond a magyarság védelmében, Marton Béla, a NEP országos ügyvezető főtitkára azzal vágott vissza, hogy a „fajvédelmi gondolatot. . . senkinek sincs joga a maga számára kisajátítani, mert Vezérünk, Gömbös Gyula, a fajvédelem fontosságát már akkor hirdette, amikor még évek választották el a hatalom gyakorlásától". Majd hozzátette: „A felelős magyar miniszterelnök... minden programját csak az egyetemes nemzeti érdekek szem előtt tartásával valósíthatja meg." Szerinte tehát Gömbös a nemzet érdekében nem tesz nyíltan lépéseket a zsidóság ellen. Az pedig, amit a nyilasok tesznek, nem más, mint fegyelmezetlenségből, „beteg nagyravágyás"ból fakadó, „a magyar akarat meggyengítésére irányuló" támadás.

30 A Gömbös-csoport számára a megszerzett hatalom megtartása, illetve kiterjesztése nagyrészt azon múlt, úrrá tud-e lenni a Bethlen-féle kormányzati rendszer válságát előidéző társadalmi-politikai ellentéteken. Ebben az esetben számíthattak az őket hatalomra segítő és még megbuktatni is képes konzervatív erők támogatására. De számukra ennél többről is volt szó. Ahhoz ugyanis, hogy lemondhassanak a hagyományos uralkodó körök támogatásáról, hogy megszabadulhassanak az általuk emelt korlátoktól, a társadalom nagyobb részének egységes és szervezett támogtására volt szükségük. A vallási ellentéteket ugyanúgy a társadalom erőit megosztó, káros jelenségeknek tekintették, mint a liberalizmus individualizmusát vagy a szociáldemokrácia keltette „osztálygyűlöletet". Jóllehet nem illették olyan részletező és hangos kritikával, mint az utóbbiakat.

36 A keresztény jelző elhagyásával e tekintetben a felekezeti béke megteremtését is segíteni kívánták. Ez az ideológia - legalábbis szóhasználatában - már semmiképpen sem „keresztény-nemzeti" és antiszemitizmusuk sem olyan harcos, mint amit a problémakörre vonatkozó szakirodalmunk egy része sugall.

37 A Gömbös-csoport (hatalmi helyzetéből fakadó) szükségletei elégtelenné tették pusztán a „keresztény" jelző elhagyását. Szükség volt annak helyettesítésére — eltérő, az új helyzetnek megfelelő tartalmakat hordozó szóval. Ez a szó az egység lett. így a „keresztény nemzeti" kifejezés helyét a „Nemzeti Egység" foglalta el, melyet többször és hangosabban emlegettek, mint az előbbit 10-12 évvel korábban. 33 Az alakuló gyűlések szónokai például azt hangoztatták: „Fajtánk sajátossága, hogy nagy lelkesedésre, pillanatnyi erőfeszítésre nagyszerűen alkalmas, de kitartás és céltudatosság mindezideig vajmi kevés volt benne." (Elnöki beszéd 2.) Hasonló típusú megjegyzés található több Körlevél . . .-ben. (1935. július, 4., 1936. április, 3.) 34 „Ennek a nemzetnek minél több tehetséges emberre van szüksége, mert elsősorban a kultúrfölény (kiemelés tőlem — V. J.) az, amely a Magyarországot a környező nemzetek fölé emeli." (Körlevél . . . 1934. szeptember, 10.) 35 Körlevél . . . 1944. március, 5. 30 Szerintük „a felekezt\ (kiemelés tőlem — V. J.), osztály- és pártharcok gyöngítették a termékeny nemzeti erőt..." (Részletes szervezési útmutatás, Századok, 1984. 4. sz. 806.). Hasonló megfogalmazás — Elnöki beszéd 2. 37 Vö.: Lackó Miklós: A magyar politikai-ideológiai irányzatok átalakulása az 1930-as években. In Válságok-választások. Gondolat, Bp., 1975. 320-321.