Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

1698-ban Savoyai Eugent Gludovicz György, később megyei esküat és alszolgabíró, 1701-ben Valanticz János, 1703-ban Görösdös Mihály; Caprarát Benua Henrik; Veteranit 1698-ban „István deák", 1701-ben Banna János; Batthyány Ádám horvát bánt és országbírót 1703-ban Rannacher János; Paszaradit Koch Simon; Keznerichet Ispanki István; Pucheimet (Bucheimet) 1701-ben Martiny András, 1702ben Baranyai Gáspár, 1703-ban Laninger György; Praunert (Branuer) Grainer Antal, a szekcsői uradalmat 1703-ban Bársony Baltazár tiszttartók, Esterházy Pál nádort dombóvári várnagya, Ribiny Márton, vármegyei esküdt; a pécsi püspököt és a káptalant Kaso István nagyprépost, Kapuczy György, Horváth György, Ravasz István és Glavinich István kanonokok, a pécsi jezsuitákat 1703-tól Signarovicz Mátyás, Koller Ferenc és Sztippe Miklós páterek; a pálosokat 1701-ben Huszár István és Hebar István páterek; a pécsváradi apátságot Polyák János megyei főszolgabíró képviselik.

6 Ericher Jakab a pécsi, Smerling János a mohácsi, Echardt János a szigeti, Piginy János a pécsváradi kamarai tiszttartóság (provisoratus) nevében

7

, Bekhoff (Bekhoffer) Mátyás városi jegyző, egy alkalommal egy bizonyos „Turdicz" (valószínű Turdi, Durdi Fábián) szenátorral közösen, Pécs város nevében vesznek részt a megyegyűléseken.

8 A katonai szervek részéről több ízben Joachim Levenau főhadbiztos is megjelenik.

9 A közgyűléseken résztvevő többi vármegyei nemest nevük és létszámuk megjelölése nélkül (,,alii nobiles, non nulli alii nobiles") említik a jegyzőkönyvekben, így nem határozható meg pontosan, hogy hányan vehettek részt azokon. (A jegyzőkönyvek alapján, feltéve, hogy teljes számban megjelentek a megyei és az uradalmi tisztek, a közgyűléseken megjelent nemesek száma nem haladhatta meg az 50 főt, a részgyűléseken megjelentek összlétszáma pedig 30 fő körül mozoghatott. Amennyiben az általában meghívott személyeket is beleszámoljuk, a közgyűléseken megközelítőleg 60 személynél több nem vehetett részt.) A megyegyűléseken megjelent meghatalmazottak a gyűlések megnyitását követően mutatták be megbízóleveleiket (litterae credentionales, plenipotentiales) a vármegye alispánjának és a megye tisztikarának. Természetesen nem kellett minden gyűlésen bemutatni és közzétenni a meghatalmazási iratokat, csak egy ízben, amikor az adott meghatalmazott személy először jelent meg a gyűlésen, vagy ha változás állt be a meghatalmazott személyében. A megyegyűléseken, ha ott személyesen megjelenik, az elnöki tisztet a vármegye főispánja, egyébként pedig a megyei adminisztráció tényleges vezetője, az alispán tölti be. Baranya vármegye első alispánja (a török kiűzése után), gróf Draskovich János

10 6 BmL vm. jkv. Prot. 1701 Art. 30., 63., 69., 75. BmL. vm. jkv. Prot. 1702 Art. 124. BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 233., 246., 255. 7 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 30. BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 233., 256., 269. 8 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 30., 84. BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 236., 254., 256. 269. B BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 233., 254., 269. 10 Gróf trakostyáni Draskovich Jánost az 1688. dec. 31-én kelt oklevéllel nevezik ki Baranya vármegye főispánjának, tisztét azonban csak 1699 elejétől tölti be. PKL. Káptalani Magánlevéltár Fasc. 40. Num. 60., BmL. vm. jkv. Prot. 1711 Art. 511. A főispáni tiszt betöltése körül hosszas küzdelmek folytak. Radonay Mátyás Ignác, Pécs török utáni első püspöke több kísérletet tett a főispáni szék megszerzésére, hivatkozva arra, hogy Baranya vármegye főispánjai a mindenkori pécsi püspökök voltak. A főispáni széket Radonay nem tudta megszerezni, csak a püspöki székben az őt követő Nesselrod püspök járt eredménnyel, aki ténylegesen 1706-ban került a főispáni székbe. Kinevezési okiratait 1706. máj. 11-én hirdették ki a megyében. BmL. vm. jkv. Prot. 1706 Art. 297.