Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

zottabban kerül előtérbe a katonai nevelés. Egyre erősödik ugyanakkor a magyar nemzeti jelleg kihangsúlyozása, különösen akkor, mikor a baranyai falvak németsége szervezett egyesületi formákban sokszor szélsőséges nacionalista magatartásra ragadtatja el magát. 1936 elején a VKM a következő módosításokat rendelte el, melynél már az összetettebb nevelési módszerekre való törekvést figyelhetjük meg :

22 Kötelező minimum 9 hónapig a heti 3 órás testgyakorlat, az istentisztelet, valamint a népművelő előadások és analfabéta-tanfolyamok tartása. Ezek be nem tartása esetén dorgálás és pénzbüntetés volt a fegyelmi eszköz. Az 1939. évi II. tc. értelmében a leventekötelesek kiképzését a Honvédelmi Minisztérium irányította tovább. Ezzel egyértelművé vált a leventeképzés katonai szerepe.

2:i A Levente Egyesületek 1945-ig működtek, de egyesületi jellegük már 1940-től megszűnt. A baranyai Leventék nagy része 1940-re hivatalosan bejelentette egyesületi, alapszabály szerinti működésük beszüntetését. A két világháború közti korszak másik tipikus egyesületi formája a Polgári Lövészegyesület. Céljaiban, jelentőségében, meghatározó szerepében, sok hasonló ságot találhatunk a Levente Egyesületekkel. Hivatalosan a sportegyesületekhez sorolták, de valójában a hazafias és katonai nevelésben vállalt fontos szerepet. Alapszabályaikban a következőket emelik ki:

24 Az egyesület céljainak eléréséhez lőtereket létesít, lőgyakorlatokat, versenyeket, ünnepélyeket, ismeretterjesztő és műkedvelő előadásokat, tanfolyamokat, kirándulásokat szervez. Az egyesületnek a 18 éven felüli férfiak lehettek a tagjai. Az egyesületeknek könyvtárakat is létesítettek. Baranyában 1928-1930 közé tehető a Polgári Lövészegyesületek megalakulása, összesen 99 ilyen társulás jelentette be működését. Ezek nagyközségi és körjegyzőségi egyesületek voltak. Ez azt. jelentette, hogy a megye településeinek nagy része részt vett ebben a mozgalomban. 1935 és 1936 között az összes Polgári Lövészegyesület alapszabályait módosították.

25 A gyakorlatban a Polgári Lövészegyesületek és a Leventék szükségszerűen együtt működtek. Azonos lőtereket, fegyvereket s egyesületi helyiségeket használtak. Mind a két szervezeti típus együtt szolgálta az akkori Magyarország ,,hazafias és nemzeti" céljait. A lövészegyesületeknél nem volf kötelező a tagság, ellentétben a Leventékkel. Az egyesületek megalakítása a körjegyzőségek számára kötelező volt, de a részvétel már önkéntességi alapon ment. 1940-ben a Leventéhez hasonlóan a Polgári Lövészegyesületek is sorra feloszlottak. Belügyminiszteri rendelettel a polgári lövészek kiképzését a katonai parancsnokságok vették át.

26 Mindkét egyesületi forma a háborúra készülő ország, nyílt katonai céljainak megfelelően, egységesen katonai vezetés alá került. A tárgyalt korszak jelentős egyesületi típusai voltak a német nemzetiségi egyesületek. Létszámukkal, majd később politikai szerepükkel meghatározói voltak a nemzetiségi politikának Baranyában. Magyarország politikája Trianon után, szövetségest keresve szükségszerűen fordult a német revansista politikai körökhöz. A német kormány és a sajtó nagy érdeklődést tanúsított a kisebbségben élő néRendeletek Tára 1936. 285-286. o. 23 1941. VII. 31-én a XII. t. c. rendelkezett az ifjúság honvédelmi és testnevelésének egységes vezetés alá helyezéséről. Végrehajtásáról a VKM. gondoskodott. 24 BmL. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye. 28 BmL. Alispáni iratok 95. L/1949. 2lJ BmL. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye.