Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

kívül helyezte az 58 763/1905- BM sz. körrendeletet a kivételes bánásmódban részesített zsidó egyesületekről. Ezzel megszüntették a kivételes jogokat, minden egyesületet egyforma jogok alapján akartak ellenőrizni.

1

'

5 Az új egyesületi típusok létrejöttekor az ország politikai helyzete is alapvető tényező volt. A trianoni békeszerződés 112. cikke tiltotta az olyan egyesületek létrehozását, melyek katonai kérdésekkel foglalkoznak. Nyíltan nem is alakultak katonai egyesületek, de létrehoztak olyan társulási formákat, melyek az ifjúság és a már katonaviselt férfiak kiképzésével foglalkozott. Ezek voltak a Polgári Lövészegyesületek, valamint a Levente Egyesületek, melyek sokáig, mint sportegyesületek működtek. A Levente Egyesületek az iskolán kívüli ifjúság (13-tól 21 éves korig) testgyakorlatokon való részvétele céljából alakultak, de fokozatosan a katonai kiképzés szoros részévé váltak. A Leventék megszervezését az 1921. évi LUI. tc. mondta ki.

15 És feladatul határozta meg a vármegyék számára, hogy minden nagyközségben és a körjegyzőségi központokban testnevelési bizottságokat alakítsanak ki. Az iskolába nem járó ifjúságot össze kellett írniuk s részükre helyiséget, valamint játszóteret kellett biztosítani. A testnevelési bizottságok azonban csak évek múlva alakultak meg. Az alispán 1925. VII. 23-án tette közzé azok nevét, akiket a testnevelési bizottságokba választottak. A bizottsági tagok többségükben a helyi tanítók, vagy segédjegyzők voltak. A listán Mohács, 12 nagyközség és 72 körjegyzőség volt feltüntetve.

16 A községek feladata volt a helységek, gyakorlóterek biztosítása. A községi testnevelési alap társadalmi gyűjtésből, adományokból s a községi költségvetés egy részébői tevődött össze. Ennek megteremtése a megyében komoly gondokat okozott, így az alispán által meghatározott időre (1925. VIII. 23.), nem jött visszajelzés/Valójában 1926 és 1927 között szerveződtek meg a megyei Leventék. A közigazgatási nyilvántartások szerint 73 Levente alakult a két világháború közt. Ezzel ellentmondásosnak tűnik az alispán 1927. évi IX. 8-i évnegyedes jelentése, mely 248 ilyen egyesületről számol be.

17 A jelentés tulajdonképpen a Leventékben részt vevő községek számát jelenti, valójában körjegyzőségekként tartották őket nyilván. A vármegye területére egységesen a Levente-oktatók óradíját 1 pengőben határozták meg 1927-től.

1S Ugyanebben az évben alispáni utasításra az egyesületeket ,,FÉG" céllövő fegyverrel látták el.

19 Általában azokban a községekben, ahol Levente volt, ott Polgári Lövészegyesület is működött. Ez nem jelentette azt, hogy a községek fegyverarzenállal rendelkeztek volna. A gyakorlatban ezeknek különkülön csak pár db tűzfegyvere volt. A Leventéknek általában csak két lőfegyverük volt, a harcászati kiképzésen imitált fapuskákkal gyakorlatoztak. A testgyakorlások biztosítása mellett intézkedés történt az ún. Levente-könyvtárak megteremtésére.

20 Az egyesületek számára az Országos Testnevelési Tanács és az Országos Közművelődési Tanács közösen állított össze könyvtárakat.

21 A Levente-mozgalom igyekezett az ifjúság nevelését színvonalasabbá tenni. A Leventék körzeti-járási sportbemutatókat tartottak. Az 1930-as évektől kezdve fokou Baranya Vármegye Hivatalos Lapja 1922. 282. o. 15 Ua. 113. o. 16 Ua. 1925. 153-158. o. 17 Ua. 1927. 213. o. 18 Ua. 1926. 50. o. 19 Ua. 1927. 116. o. 20 Ua. 1927. 221. o. 21 Három típus állítottak fel, egyenként 800, 600 és 360 pengő árban, A könyvtár anyagát a Pantheon Irodalmi Intézet Rt. állította össze.