Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

BARANYA MEGYE EGYESÜLETEINEK VIZSGÁLATA (1915-1950) Márfi Attila I. Jelen dolgozat célja, hogy főleg a két világháború közti baranyai egyesületek tevékenységét tárgyalja. Igyekeztünk az előző dolgozathoz hasonlóan, ha vázlatosan ís, de metszetét adni az egyesületi élet akkori helyzetének. Vizsgálódásunk szükségszerűen kiterjed az I. világháború alatti ás a II. világháború utáni időszak tárgyalására is, egészen 1950-ig. A vármegyei egyesületek körében az I. világháború alatt különösebb változást nem tapasztalhattunk. Az egyesületi jogot korlátozó 1914. évi ME rendelet és az ezt megelőző 1912. évi kivételes intézkedés nem adott nagyobb kibontakozási lehetőséget az egyesületek fejlődésének. A háborút folytató ország helyzete eleve meghatározta a társadalmi erők mozgási lehetőségeit, így az akkor meglévő egyesületek működését is. Az 1914—18 közti időszakban a főszolgabírói jelentések alapján stagnált az egyesületi élet. Egyetlen egyesület sem szűnt meg hivatalosan, azonban 18 új egyesület alakult a világháború évei alatt, melyek többsége szociális és gazdasági társulás.

1 A társadalom egészét sújtó anyagi terhek érintik a jelentősebb tőkével rendelkező társulásokat: Az 1916. évi XXIX. tc. az egyesületek hadi nyereségadójáról intézkedik.

2 A Károlyi-kormány 1918. XI. 6-án a 4969-4970. sz. a. ME rendeletekkel hatályon kívül helyezte a korábbi korlátozó intézkedéseket.

3 A Tanácsköztársaság alatt az ún. III. néptörvény az egyesületi működésre is kiterjed. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1919. IX. 30-án Friedrich István miniszterelnök 5084. ME sz. rendeletével eltörölte az egyesülési jog korlátozásának megszűnéséről hozott 1918. évi rendeleteket. Az egyesülési és gyülekezési jog, valamint a sajtóval és a cenzúrával kapcsolatos kérdésekről azonban az országot megszálló katonai szervek is hoztak korlátozó intézkedéseket. Az első jogszabályokat még a román katonai szervek adták ki.

4 A megszálló idegen haderőkkel egyidejűleg és azok kivonulása után a magyar katonai hatóságok is hoztak rendeleteket az egyesületi és gyülekezési jogok korlátozására/' A további jogforrások az egyesülési és gyülekezési jogot a rendőrhatóságoknak rendelték alá. Ennek ellenére a katonai hatóságok a belügyminiszter többszöri tiltakozása után is beavatkoztak a rendőrhatósági és 1 BmL. Alispáni iratok 95. II./1949. 2 Magyar Törvénytár 1916. 120-138, o. 3 Rendeletek Tára 1918. II. k. 2200 o. 3 Dr. Vargyai Gyula: Katonai közigazgatás és kormányzói jogkör. Akadémia kiadó, 1971. 148-149. o, 5 Budapesti Közlöny 1919. X. 14.