Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" a dualizmus időszakában (I. rész)
ként szerepelt, hogy 1904-ig más célra tilos minden fakitermelés, s a kivágott területet kötelesek beerdősíteni. 93 Az albizottságra sok munkát rótt az erdőbirtokosok által saját erdeikben elkövetett szabálytalan erdőkezelések figyelemmel kísérése, az elkövetők elleni eljárások. 1881-ben Kövesd község bíráját büntette meg 5 frt-ra, az elöljáróság tagjait 3-3 frt-ra erdőrendészeti áthágás miatt. A helyettes bírót szintén 5 frt-ra. Olasz község bírája és helyettese büntetése 10-10 frt lett, az esküdtekre pedig 5-5 frt-t rótt ki. A pénzösszegeket az országos erdei alap javára kellett befizetni. Az olaszi erdőőrt, mivel nemcsak a megyei erdőmester utasításainak végrehajtását tagadta meg több alkalommal, hanem „kötelességét megszegve az erdő túlságos ritkítás általi pusztításához maga is hozzájárult, s ezen pusztítást be sem jelentette", elbocsájtotta állásából. 9 ' 1 1899. március 9-én Dunaszekcső község volt úrbéreseit büntette meg súlyosan az erdőrendészeti hatóság. Több rendbeli mulasztást követtek el 1892 óta, annak ellenére, hogy többször is felszólítást kaptak a hiányok megszüntetésére. Nem végezték el a tisztások erdősítését, nem biztosították az erdőbirtok határát, nem pótolták az erdőhézagokat, s nem állították fel a legeltetési tilalmakat jelző oszlopokat, ill. ezeket nem újították fel, végül pedig tilosban legeltettek. Mindezekért 400 Ft pénzbüntetésre marasztalta el őket az albizottság s még külön 6,50 Ft-ot kellett az erdőfelügyelőség részére eljárási kölségként fizetniük. Egyben kötelezték őket a mulasztások pótlására. 95 Az erdőrendészet terén kifejtett erélyes fellépéseinek hatására a Közigazgatási Bizottság a századforduló után már azt jelenthette a miniszterelnöknek, illetve az illetékes szakminisztériumnak, hogy nagyon csekély számban fordulnak elő erdőrendészeti kihágások. Ilyen jelentésre került sor 1901-ben és 1903-ban is. 96 Az Erdészeti Albizottság erőfeszítéseket tett nemcsak az erdők megóvásáért, magukért az erdőkért, hanem felismerte annak szélesebb körű funkcióját, környezetvédő hatását. Ezt mutatja az 1882. október 28-i ülés, amikor az erdőfelügyelő a következő előterjesztést tette: „A hosszúhetényi „Zengő", mint Baranya megye legmagasabban fekvő erdeje, általam „véderdőnek" minősíttetett; minthogy ezen erdőrész lepusztítása az alatta elterülő Szent-László községet pusztulással fenyegeti. Ezen erdőrész legelőilletőségbe adatván, fája a pécsi püspöki uradalom által Schwarcz Vilmos pécsi fakereskedőnek eladatott, ki is ott évek óta favágást alkalmaz. A közérdek s megye, sőt az ország java kívánja, hogy legellő minősége daczára ezen meredekebb hegy lejtő mint „befásult" terület fenntartassék." Az albizottság a favágást szigorúan azonnali hatállyal betiltotta, ennek végrehajtására a pécsváradi szolgabírót bízta meg. Értesítette a községet, hogy amenynyiben a továbbiakban favágásra kerülne sor, szigorú felelősségre vonást fog velük szemben alkalmaztatni. A további teendők megítélésére egy szemlebizottságot küldött ki a helyszínre, véleményalkotás végett. 9 ' Az erdészeti albizottságok működése 1913-ban szűnt meg, amikor az 1913. X. tc. 78. §-a értelmében, feladatkörüket átvette a törvény 70. §-a alapján szervezett gazdasági albizottság, amely szintén a közigazgatási bizottságok „különleges alakulatai" közé tartozott. aî 47,1899. EA jkv. 04 35'1881. EA jkv. n5 28/1899. EA jkv. n<i Baranyavármegye Hivatalos Lapja 1901. ü7 170/1882. EA jkv. évi melléklete és 1904. márc. 3.
