Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

tette a 100 főt. Sem a budai, sem pedig a szigeti külvárosban nem oldották meg az iskolák négyosztályossá fejlesztését. Az elemi népoktatás teljesítményének egyik korabeli legfontosabb mutatója a 6 éven felüli népesség írni-olvasni tudásának mértéke. Korábbi adatok hiányában ezt csak az 1869. évi népszámlálás alapján vizsgálhattam. A statisztika szerint az országos arány ebben az időpontban 32,8, Pécsett 61,8% volt. Ha viszont az ország mai területén akkor található 10 szab. kir. város mezőnyében keressük Pécs helyét, azt állapíthatjuk meg, hogy a 61,8% csak a 7. hely elérésére volt elég. Pécs megelőzte Szegedet (32,6%) és Kecskemétet (42,1%), de jelentősen elmaradt Sopronhoz (77,9%), Debrecenhez (77,2%) és Pesthez (68%) képest, megközelítve Buda (65,8%), Székesfehérvár (65,6%), és Győr (65,6%) szab. királyi városok 6 éven felüli népességének írni-olvasni tudó arányait.

87 87 A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. OSH. Pest. Atheneum. 1871. VII. fejezet. Műveltségi fok. JPTE. Közgazd. Tud. Kar Könyvtára.