Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

- A Népnevelők Kalauzában jelent meg Varga Ferencnek az ,.Oktatás az alosztályban" című tanulmánysorozata.

59 A szerző bevezetőjében hangsúlyozza, hogy az alosztályban a tanító szerettesse meg a tanulókkal az iskolát, tegye azt „kedves hellyé". Megjegyzi, hogy ,,az alosztályban van a legbiztosabb út a szülők szívének megnyerésére a gyermekek szívén keresztül". Az itteni nevelő-oktató munka fontosságára így utal: ,,Ha az első osztályban a tanító rosszul tanít, nevel - a leczke ledarálása után nincs foglalatosság, s minden gépiesen folyik — észrevehetjük a szellemileg kínzott, elkeseredett s eltompult gyereksereg arczát, hol az iskola csak a kínzás és unatkozás helye." (Varga utalása, nyilván saját általánosított tapasztalatából fakadt. Szép gondolatai ma is helytállóak!) Ezután ismerteti az olvasás népiskolai célját: a gyermek tanuljon meg „gépileg helyesen", logikailag vagy értelmesen, szépen és nyomatékosan olvasni. Ezt a célt az olvasástanítás 3 módjával lehet elérni. Ezek: 1. A betűfoglalási mód. 2. Hangoztatási mód. 3. (rva-olvasási mód. A betűfoglalási (betűzési) tanmódró! megjegyezte, hogy ,,ezt a kényelmes, lélekölő módot értelmes tanító már nem használja. A tanítók nagyobb része a helyesebb hangoztatási módszer híve, de az általa ajánlott leghelyesebb mód az „írolvasási tanmód", mellyel a tanulók az olvasást írás által tanulják. Lényege: az írási előgyakorlatok után a nyomtatott, majd írott „i" betűvel, hangzotatással. táblára írással kezdődik, a tanulókkal a tanító az írott betűt „üteny szerént" gyakoroltatja mindaddig, míg jól nem írják. - A Pécsett működő tanítók gyakorlati munkájáról, eredményeikről kevés konkrét adatot sikerült feltárni, s ezért csupán néhány példával tudom jellemezni az itteni pedagógiai-módszertani kultúrát: - A neoabszolutizmus első éveinek alacsony színvonalú oktató-nevelő munkáját a Szigeti-külvárosi altanodában Várady Ferenc - a már többször idézett monográfiájában - következőképpen minősítette: „E városrészben 1850-ben Jelencsics Ferenc kántortanító a mostani krajczár-kaszárnya épületében magyar nyelven tanított sillabizálva olvasni, gépiesen írni, keveset számolni, sok kathekizmust és jó minisztrálást.

60 - A város kiemelkedő pedagógusa Mendlik János, a belvárosi minta-főtanoda és tanítóképző tanítója. Mendlik 1824-ben kezdte pályáját, s 40 éves tanítói jubileuma alkalmából a császár és király „Arany érdemkereszt"-tel tüntette ki. Két módszertani művet írt: az egyik az 1832-ben kiadott „A magyar növendékeket vezető mód a számvetésben", a másik az 1853-ban megjelent „Gyakorlati népszerű számtan", melyet a Helytartó Tanács a képezdei oktatás segédkönyvéül ajánlott.

01 - Neves, haladó szellemű nevelője a korszaknak Varga Ferenc, akit 1857-ben Szauter Antal hívott Bonyhádról Pécsre, a nyugdíjazott Városy Boldizsár helyére. Munkásságát Várady a következőképpen jellemezte: „Ő alkalmazta a szemléltető oktatást és hangoztatási módszert, mindkettőt fényes eredménnyel. Varga itt behozta a tizedes törtekkel való számolást, az üteny-írást és különös súlyt fektetett a 59 Varga Ferencz: Az oktatás az alosztályban: Olvasási tanmód. Népnevelők Kalauza 1865, januári és februári számaiból folytatásban közölt tanulmány az „Oktatástani czikkek" rovatból. 60 Várady Ferencz i. m. I. tanügy. 344. p. Gl Pécsi Kath. Elemi Minta-főtanoda . . . negyedik értesítvénye 1862/63. — beszámoló Mendlik János 40 évi tanári jubileumáról. Baranya Megyei Könyvtár, Helytört. Gyűjt. 24 388.