Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

egy tanulóra 10,5 nap jutott. A leányiskola hiányzási átlaga alacsonyabb, mindössze 6,9 napot tett ki. A mulasztások okai tükrözik a rendkívüli állapotokat: az iskolák katonai igény, bevételét, a lakosság egy részének menekülését és a kolerajárványt: A hiányzások okai Iskola S O =3 o <u N E a *o X a 3 Ti E O <U Ol N '<D D Belvárosi főtanoda 140 39 7 15 29 2 4 2 238 Belvá rosi leánytanoda 37 69 — 5 — 5 — — 116 összesen 177 108 7 20 29 7 4 2 354 50,0 30,5 2,0 5,6 8,2 2,0 1.1 0,6 100,0 A mulasztási okok fele tehát betegség (járvány) volt, közel egyharmada pedig a háborús körülményekből fakadó „zűrzavar", de feltehetően erre az okra vezethető vissza a 8,2%-ot kitevő „kóborlás, iskolakerülés" jelentős része is. — Az 7850-es évek tanulmányi helyzetéről, az osztályozásról és lemorzsolódásról csak igen kevés konkrét adatot találtunk. Ezek alapján csupán arra lehet következtetni, hogy az iskoláztatás hatósági ellenőrzése szigorúbbá vált, a gyakran igazolatlanul mulasztó tanulók szüleit megbüntették. Az 1855 után bevezetett „új tanmód" — és az ennek elsajátítására szervezett tanfolyamok — feltehetően — javították az oktató-nevelő munka hatékonyságát. A csak lassan javuló tárgyi feltételek, a sok nagylétszámú, gyakran 100 fő fölötti osztály — főleg a külvárosokban — lehetetlenné tették az intenzív pedagógiai munkát, s ezért jelentős volt a lemorzsolódás. - A 60-as évek tanulmányi eredményeit az egyetemi és megyei könyvtárban, valamint a levéltárban csak hiányosan található iskolai értesítők („érdemsorozatok") alapján vizsgáltuk Az iskolai értesítők többsége az 1859—1866 közötti tanévekről ad tájékoztatást. Az elemzést megnehezítette a tanulók osztályozásának iskolánkénti és tanévenkénti eltérése. Ezt a Helytartótanács 1863. február 17-én kiadott 10 097. sz. „szervezeti javallata" igyekezett megszüntetni. Ebben a következő érdemjegyek, osztályzatok szerepelnek: — Az erkölcsi viselet jellemzésére: példás, dicséretes, törvényszerű és nem törvényszerű; — A figyelem jellemzésére: feszült, kellő, változó, szórakozott; — A szorgalom minősítésére: ernyedetlen, kellő, hanyatló, csekély és semmi. — Az általános tanulmányi eredmény („általános sorozat") lehetett: kitűnő: ha minden tárgyból, vagy a tárgyak többségéből kitűnő s a többiből jeles; jeles: ha a kötelező tárgyak többségéből jeles, a többiből kitűnő; elsőrendű: ha két kötelező tárgyból jó, a többiből jeles vagy kitűnő; másodrendű : ha csak egy tárgyból elégtelen; harmadrendű: ha csak egy tárgyból is rossz. — Az egyes tantárgyak osztályzatai: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen és rossz. A „szervezeti javallat" 76. §-a szerint: ha a tanuló erkölcsi viselete „kevésbé törvényszerű", vagy „nem törvényszerű" volt, akkor a kitűnő, vagy jeles „általános sorozatúak" közé nem lehetett besorolni. A 77. § előírta, hogy a tanulókat helyezésük szerint (1.-2.-3.) is be kell sorolni. - Ez a rendelkezés kiterjedt minden