Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

Az oktatás nyelve magyar volt, a németet és latint tantárgyként oktatták. Ez az iskola „elitiskola" volt, középiskolai továbbtanulásra készített fel. Az idegen nyelvek és a sok tantárgy maximaiizmusra utalnak. Szembetűnő viszont a főtanodával közös igazgatású leányiskola jóval alacsonyabb színvonala. A leányiskola csak kétosztályos volt. A közismereti tantárgyakat mindkét osztályban Haksch Mátyás tanította. Az ugyanitt tanító Szigriszt Katalin tanítónő mindkét osztályban csak kézimunkát oktatott. Az I. osztályt két „szakaszra" bontották, és az 1. szakaszban (kezdők) csak hittan, magyar és német írás („betűfoglalás"), a 2. szakaszban hittan, magyar és német olvasás voltak az osztályozott tantárgyak. A II. osztály nem volt szakaszokra bontva, s itt az I. osztály tantárgyain túlmenően még számtanból, helyesírásból és szépírásból kaptak a tanulók osztályzatot. A tanítónő mindkét osztályban közönséges és finom kötést, mérkölést, közönséges és kivarró st oktatott. Ez a tantárgystruktúra az önkényuralom első éveiben alig változott. Csak a német nyelvűség erősödött és a tantárgyak tartalma módosult azáltal, hogy a magyar hazafias nevelést és liberális szellemet kiirtották. A változtatásokat 1855-ben rendeletileg szabályozták. A bécsi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1855. évi 16 646. sz. utasítása (IV. fejezet 19. pont) szabályozta a katolikus elemi főtanodák tantárgyait, a tantárgyak célkitűzéseit, óratervét stb.

48 A szabályzat szerint a heti óraszám osztályonként 20-nál kevesebb és 24-nél több nem lehetett. A Pécsi Belvárosi Főtanodában az óraszám az l-ll. osztályokban 21, a III. és IV. osztályokban pedig heti 23 órát tett ki a kötelező tantárgyakból. Mind a négy osztályt figyelembe véve így a heti óraszám 86-88 óra volt és tantárgyanként a következőképpen alakult: — vallástan: heti 15 óra (17%) — magyar és német nyelv: heti 41 óra (46,6%) — írás: heti 12-16 óra (16,0%) — számolás: heti 16 óra (18,2%) — ének és rajz: heti 1-f-1 óra (2,2%) összesen: 86-88 óra (100,0%) Ezen kívül a IV. osztályban még latin olvasást is tanítottak. A magyar és német nyelven belül volt: olvasás, nyelvtanítás, helyesírás, szó- és írásbeli gondolatkifejezés gyakorlása. Az óraszám fele-fele arányban oszlott meg a magyar és német között, mivel az utasítás előírta, hogy a 2. hazai nyelv (ez Pécsett a német) oly módon tanítandó, „hogy legalább egyes tantárgyaknál előadási nyelvvül használtathassák". Vagyis az 1848/49-ben még magyar tannyelvű iskolából kétnyelvű iskola lett! Az utasítás részletesen előírta az egyes tantárgyak követelményeit is: Magyar nyelvből az I. osztályban hangoztatással és szótagolással kezdik, s szemléltető és szógyakorlatokkal végzik az ABC-s könyv (Fibel) anyagát, A könnyű olvasmányok „gépileges" olvasásáig haladnak, ügyelve az írásjelekre s a kezdő nagybetűkre; ...valamint az olvasókönyvben előforduló költemények és mesék „emlékbeli gyakorlását" végzik. — A II. osztály feladata a „gépies" olvasás tökéletesítése, a helyes hangsúlyozás, értelmezés a gyermekek felfogóképességének megfelelően. Nyelvtanból és helyesírásból az olvasókönyvi „Nyelvgyakorlatok" anyaga és annak megértése. A III. osztályban folytatódik a szabatos olvasás tökéletesítése, a nevek, tárgyak magyarázata az „emlékbeli gyakorlatok", a nyelvtan, fogalmazás és helyesírás az olvasókönyv szabta határok között. A IV. osztály követelménye „az olvasott tárgyak tökéletes megértése nyelvtanilag 48 Azonos a 44. pont alatti hivatkozással.