Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

sek és a IV-be a 11-12 évesek járnak. A két „alosztályt" 2-2 szakaszra bontják, a „felosztályban" ez nem szükséges. Ahol sok a tanuló párhuzamos osztály felállítása szükséges. A „fanfiaíóság" sürgeti a „fölvezető rendszert", de ezt sokan vitatják. e) Minta-elemi-főtanoda : Ez olyan főtanoda, amely a vele rendszerint szervezetileg öszszekapcsolt tanítóképezde gyakorló iskolája. A Mennyei-féle felosztást figyelembe véve Pécsett valamennyi népiskola-fajta előfordult. A népiskolák osztottsága, a tantermek és tanítók számának növekedésével, főleg az ötvenes évek végén fejlődött, melyet az alábbi táblázat adatai mutatnak: Az összes tanulóból Év Iskolák száma

1 Tanulók száma

1 osztott főtanodába 1—11—

lit. o. iskolába i-n. o. iskolába osztatlan 1 tanerős járt % járt % járt % járt % 1849/50. 1860/61. 1866/67. 6 7 7 1088 2120 2143 406 1180 1060 37,3 55,7 49,5 444 717 20,9 33,5 574 461 329 52,8 21,7 15,4 108 9,9 35 1,7 37 1,7 Az iskolák és tanulók számában a magániskolák nem szerepelnek. Valamennyi osztott iskola a belvárosban működött és már 1860-ig kiépült. A külvárosi iskolák a korszak végén sem érték el a 4 osztályos főtanodai szintet, csak osztottságuk mértéke javult, és már csak az 1868-ban megszűnő evangélikus fiókiskola és a Rudolfinum-árvaházban működő leányiskola volt osztatlan, egytanerős. Az iskolák egyházi igazgatás alatt működtek. Jellemző volt a közös igazgatás. Igy pl. az 1848/49-es tanévben a belvárosi nemzeti főtanodát, kétosztályos leányiskolát, rajziskolát, énekiskolát, vasár- és ünnepnapi iskolát, sőt a gimnáziumot is egyetlen közös igazgató: Kunszt Tamás cisztercita szerzetes vezette. (Az 1851/ 52-es tanévben már a gimnázium igazgatása különvált.) Az 1861/62. tanévben kiadott iskolai „Értesítvény"-ben az „egyesített tanintézetek" (tanítóképző, mintafőelemi tanodái zenetanoda, rajztanoda és vasárnapi ismétlő iskola) közös igazgatója Szauter Antal „pécsegyházmegyei áldozár". A külvárosi rk. iskolák (altanodák) igazgatói az illetékes plébánosok voltak. A többtanerős elemi iskolákban az egyik - rendszerint a legidősebb, legtapasztaltabb - tanító „főtanítói" rangot viselt, nagyobb fizetése és a többi nevelő fölötti bizonyos hatásköre volt. Az 50-es években és a 60-as évek elején ilyen főtanítók voltak a belvárosi főtanodában Varga Ferenc, a budai külvárosi iskolában Krauze Nándor, a szigeti külvárosi iskolában pedig Haksch Ignác. A „főtanítóknak" órakedvezményük nem volt, de a nagyobb iskolában rendszerint az egyik párhuzamos osztály tanítója mint „tanító-segéd" közreműködött az adminisztrációs teendők ellátásában. Ilyen „segéd" volt a belvárosi főtanodában a 60-as évek közepén Salamon József, aki 1868 után Baranya megye tanfelügyelője lett. Az iskolák belső szervezeti életével kapcsolatban említést érdemel még, hogy a katolikus tanulóknak, nevelői felügyelet mellett, minden tanítási napon reggel V28 órakor, vasárnap 8 órakor, istentiszteleten kellett résztvenniük és évenként 4 alkalommal kötelező volt a gyónás és áldozás.