Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században

az uradalmat, hogy ,,egy alkalmas házi fundust Resolválni (rendelni) méltóztasson . . .", amelyen megfelelő épületet emelhetnének. A telket megkapták ugyan, de csak az 1835-1836. évi bírói számadásban olvasunk arról, hogy 762 forint 32 krajcáron felépült az új városháza. A kiadási tételeket pontosan felsoroló Naszvadi Sámuel jegyző az italra elköltött 94 forint 10 krajcár után odajegyezte: ,,N. B. ez tsudálatos nagy Költség I"

6

'* A községekben lévő néhány négyszögöles ,,helységházak"-ról tájékoztathat az 1826. évi marácsai költségvetés. 10 forintba került itt az épület vertfalának készítése, s 1 forint 10 krajcárba a tetőnek való szalma. 10 forint 20 krajcár volt a két ,,füttő kályha" felrakása, az ablak meg (Egy volt, vagy több? Nem tudni!) 2 forint 70 krajcár. Mestert nem hívtak, mert kalákában végeztek mindent, és a „Helység háza elkészülvén áldomást ittak közönségesen." A számla 14 forint 58 krajcárt tett ki.

6

"' Előfordul persze olyan eset is, hogy drága pénzt fizetnek a vállalkozónak. Igy történt például Besencén, ahol „Gyenis Samu a' Helység Házát fel tsinyálván" kapott nyolcvan forintot. A községi épületek közé tartoztak a jegyzőlakások is. Ezekről azonban még kevesebbet tudunk. Olvastuk például, hogy Marócsán már 1838-ban javításra szorult a jegyző lakása, Vajszlón pedig 1845-ben vásárolták meg az új jegyző számára özvegy Miklós lózsefné házát és azután tetemes költségen kijavították. (Az előző jegyző néhány évtizeden keresztül Naszvadi Sámuel volt és a saját házában lakott.) A javítás költségeit a telkek arányában a lakosságra vetették ki, de még a hazátlan zsellérek is fizettek 55 krajcárt.

66 Sellye mezőváros rangja ugyan jóval régebbi, mint Vajszióé, mert már 1757-ben egy leírás oppidumnak nevezi, de jelentősége sokáig kisebb volt. Ennek bizonnyal az is az okozója, hogy az Ormánság nyugati szélén feküdt és az ormánsági községek túlnyomó többségével szemben a szomszéd megyéhez, Somogyhoz tartozott, lélekszáma csak a 19. század második felére haladta meg az 1000 főt, bár mezővárosias jellegre utal fejlődésében az a tény, hogy úrbéres népességének már 1808-ban 76,32 százaléka zsellér volt,

67 és itt nőtt leggyorsabban az elsősorban bérből élő katolikus népesség is, amelynek aránya 1857-ben elérte a 48,57 százalékot.

68 Mindez abból adódik, hogy a mezőváros a Batthyányak 45 ezer holdas uradalmának volt a központja, a 18. század közepén épült gyönyörű kastéllyal, és a majorházzal, jónevű nagyvendéglővel, ezen kívül az uradalom itt épített lakást az uradalmi mérnök, a pintér, egy vadász és a ,,Barbéll" számára.

69 A világi épületei után számba kell vennünk az egyháziakat is, mert azon túl, hogy a fák koronái fölé emelkedő karcsú tornyok ma is jellegzetes tartozékai e tájnak, egyúttal néma tanúi a ma már nosztalgikusán emlegetett néhai népesség örömének-bánatának, gazdasági erőfeszítésének, politikai helytállásának. A középületek e szakrális csoportjával kapcsolatban azt kell előre bocsátanunk, hogy e táj népe, a néhai ferences barát, Sztárai Mihály tanítása nyomán indult 04 Bm. L. PAU VP. a telekkéréshez kérvény: 1813-1814. d., anyagbeszerzéshez, munkadíjakhoz az 1835-1836. 28., az 1836-1837. 29., a végszámlához az 1840. 33. sz. dobozban lévő községi számadásokat használtam. Bővebben Kiss Géza 1980. 217—218. p. 6:

' Bm. L. B-M. Lt. 83. cs. A marócsai bíró számadása 1826. 86 Bm. L. B-M. Lt. 83. cs. A marócsai bíró számadása 1838. és PAU VP. 1845-1846. 38. doboz. Jegyzőlak-vétel, Vajszló. 67 Bm. L. B-M. Lt. 180. cs. Fasc. 2. Mise. 30. Fassio Proventum . . . 08 Hornyánszky Viktor: Geographisches Lexicon des Königreichs Ungarn und der serbischen Woiwodschaft mit der temescher Banate. Pest 1858. 333. Bm. L. B—M. Lt. Úrbéri iratok Sellye. Udvarok és kertek összeírása, 1835.