Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18—19. században
AZ ORMÁNSÁGI TELEPÜLÉSEK VÁLTOZÁSAI A 18-19. SZÁZADBAN A Dráva mentében fekvő Ormánság, hazánk térképén tenyérnyi folt csupán, s mégis több mint 150 esztendeje kedvelt témája a különböző néptudományi kutatásoknak. E gazdag szakirodalom, amelynek legteljesebb áttekintését ifj. Kodolányi János végezte el 1 , arról tanúskodik, hogy már a XIX. század elején jelentkezett annak igénye, hogy az Ormánság területe körül legyen határolva. Ettől az időtől kezdve különböző felkészültségű és világnézetű szerzők igyekeztek kiválasztani azokat a jegyeket, amelyekkel az Ormánságot el lehet határolni a környező tájaktól, vagy a szomszédos népcsoportoktól. A szerzők jelentős része földrajzi fogalomnak tekintette az Ormánságot és frappáns meghatározások formájában rögzítette véleményét. A 19. század első felében még csak a Dráva mentének Vajszló és Sellye között fekvő részét tekintik igazi Ormánságnak, amelyen egy mezőváros van, Vajszló és 22 község. 2 A század második felében jó ideig még mindig a földrajzi szempont dominál és Csukás Elek ,,Órmánynak" nevezi Baranya azon Dráva menti részét, ,,. . . hol a pompás, dombtalan síkságot sűrűn borítják a falvak".'Másfél évtizeddel később Hőke Lajos a Dráva, Okor és az Almás folyók mentén, Siklós és Sellye között fekvő 6 négyzetmérföldnyi, harmincöt faluval beszórt, hajdan erdős vidéket tekinti Ormánságnak/' Míg a fenti szerzők a földrajzi szempont mellett legfeljebb bizonyos nyelvi érveket hangsúlyoztak tájszavak jegyzékének összeállításával, addig Lukácsy Imrével, Baksay Sándorral és az őt követő kákicsi Kiss Gézával jelentkezett egyre markánsabban a néprajzi szempont. Lukácsy nyelvében, ruházatában, szokásaiban, életmódjában szomszédaitól eltérő népességről beszél, 5 Baksay pedig a Siklós és Szigetvár között fekvő 40-50 falut emleget, ,,hol a nép fehérben jár". 6 A kákicsi Kiss Géza mondja ki először nagy tudatossággal, hogy ,,Az Ormánság e/ső sorban és mindenek fölött néprajzi fogalom" és a Dráva meg az Ormánság közé szorult három horvát községet Sztárát, Révfalut, Keresztúrt azért nem ismeri el a teljesen azonos természeti viszonyok ellenére sem ormánságinak, ,,. . . mert nyelve más, viselete más, eredete más . . ,". 7 Nagyszerű monográfiájában ő és nyo1 Kodolányi János (Hj.): Ormánsági néptudományi kutatások. 1962. In: Kodolányi Jánosifj. Kodolányi János: Baranyai Utazás. Bp. 1963. 235-331. - lobi Antal: Baranyai szótár. Tudományos Gyűjtemény 1826. 2. köt. 38. Jeremiás Sámuel: Baranyai szótár-pótlék, uo. 1828. 65-66. 3 Csukás Elek: Ormányi nép. Kalauz. II. évf. 1858. 138. 4 Hőke Lajos: A baranyai Ormánság. Hazánk és a Külföld. VIII. 1872. 215. 5 Lukácsy Imre: Ormánság népe. Pécs 1907. 5-6. 6 Baksay Sándor összegyűjtött irodalmi dolgozatai 1-3. köt. Bp. 1917. 30. 7 Kiss Géza: Ormányság 1937. 9. (Tovább: Ormányság 1937.) KISS Z. GÉZA