Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

ig terjedő adatsor áll rendelkezésünkre, melyből többirányú megállapítást tehetünk." A községi adatokat, melyek a földreform tényleges végrehajtását tartalmazzák térben és időben, csak több hónap késéssel dolgozták fel. így fordulhat elő, hogy a megyében 2820 földigénylőt és 266 földhözjuttatottat mutattak ki, holott a földreform végrehajtásának döntő része ekkorra már befejeződött. Az elmaradást 1945. augusztus-szeptember hónapokban pótolták, az adatok ugyanis hirtelen növekedést mutatnak. A következő fél évben alig tapasztalható növekedés, havonta csak néhány százról beszélhetünk, majd 1946. nyarán újabb élénkülés tapasztalható, de már korántsem az elmúlt évi intenzitást észleljük. A földigénylők 1946. október 31-én összeírt számából erre az időszakra csak 2775, a földhözjuttatottak 12 779 számából pedig 1244 jutott. Az itt észlelt ritmussal esik egybe a betelepedés is, hiszen ők földigénylőként is jelentkeztek. A telepítésre tartalékolt földterület nagysága is ennek megfelelően emelkedett 1946 márciusáig, majd fokozatosan csökkent, jelezve a telepítés tényét, anélkül, hogy róla közelebbi adatot is közölne. A baranyai összefoglaló jelentések sem adnak hírt az egyes községekben történtekről. Más adatokból azonban nyilvánvaló a csoportos telepítések végrehajtása is. Tudjuk, hogy az év folyamán 22 községből telepítették ki a német lakosságot, máshonnan pedig kitelepítés nélkül is eltávolították őket. A csoportos telepítés és a helybeliekből történő telepítés mértékét megállapítani adatok hiányában nem tudjuk. Az eddigiek alapján, valamint a levéltári anyag ismeretében kijelenthetjük, hogy a megyében a helybeliekből történt telepítés volta meghatározó.