Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

a belső telepítési tevékenységet felfüggesztette.

92 Elrendelte ugyanakkor a már végrehajtott telepítések felülvizsgálatát, melynek eredménye alapján a gazdálkodásra alkalmatlanokat birtokaikból kimozdították. Tolna vármegye Telepítési Tanácsa 1946. november 2-ig 37 telepes község felülvizsgálatát végezte el és 4484 telepes közül 683-at, a telepesek 15%-át kimozdította. A vizsgálat szerint ezek földjeiket nem művelték, a gazdálkodást elhanyagolták, mert korábbi foglalkozásuknál fogva ehhez nem értettek, vagy munkakerülő életmódot folytattak. A juttatott vagyontárgyakat eladták, az állatokat levágták. Az indokok között szerepelt az iszákos, megrögzött és botrányos életmód, a magyar újjáépítésben való részvétel hiánya. Ismerünk néhány kirívó példát is: Bikácson egy bokszoló, Mucsiban egy színész, Udvarin egy artistanő három törpe gyerekével, másutt egy műlovarnő, egy medvetáncoltató és más hasonló, nem földműves foglalkozásút is letelepítettek, akiket most alkalmatlannak találtak.

93 A felülvizsgálati eljárás eredménye 1946. december 4-én vált ismertté a megyében, bár Csibrák, Diósberény és Bonyhád adata még ekkor sem állt rendelkezésre. A 6677 felülvizsgált telepes közül 1029 esetben határoztak a kimozdítás mellett, vagyis a betelepítettek 15,4%-a bizonyult alkalmatlannak.

94 A baranyai telepítések sokkal kedvezőbben sikerültek. A felülvizsgálatok befejezéséről és eredményéről 1947. február 10-én adtak információt, mely szerint 226 kimozdítás történt, de az elsőfokú határozatok közül még nem mindegyik vált jogerőssé.

95 7. A megyehatárokon belüli áttelepülés Az Országos Földbirtokrendező Tanács kezdeményezésére végezték el a megyén belül más helységbe áttelepült családok számának felmérését. Az 1946. július 4-én kelt körrendelet a megyei földhivatalokat a következő feladat elvégzésével bízta meg: „ . . . haladéktalanul állapítsa meg és jelentse, hogy a vármegye területén fekvő egyes községekből (városokból) mindezideig hány család települt át más helységbe. Az áttelepült családok számának megállapításánál a már ténylegesen megtörtént áttelepüléseket vegye figyelembe, függetlenül attól, hogy az áttelepülés hatósági úton, vagy esetleg önkényesen történt-e."

96 Az adatszolgáltatás sürgőssége miatt az adatokat a községi földigénylő bizottságoktól és elöljáróságoktól távbeszélőn, illetve távirati úton szerezték be. Az adatokat később írásban is megküldték, így rendelkezésünkre áll egy olyan felmérés, melyből képet kaphatunk a belső áttelepülés mértékére és irányára. A körrendelet fogalmazása az első pillanatban nem egyértelmű, mert a megye községeiből történő kitelepítést kéri számon, így elvileg az ország más területére történt áttelepítéseket is, de tudnunk kell, hogy a megyei szervek csak a megyén belüli telepítésre adhattak engedélyt. A megyén kívülre történt telepítés csoportos telepítés keretében történhetett, melynek engedélyezésére, mint tudjuk az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak volt hatásköre. A csoportos telepítés iránya éppen megyéink felé irányult, így az esetleges kitelepülés csak szórványos lehetett. Adataink szerint Baranyában 70 községből 608 család települt át a megye más községébe, vagyis a telepes családok mintegy 10%-a. Somogyban az áttelepülés minimális lehetett, ennek mértékéről nem találunk adatot. Tolnában sem az áttelepülés volt a jellemző, mindössze 15 községből települt át 224 család, az új lakóhelyül választott 26 községbe. A megyén belüli áttelepítés az összes telepítésnek csupán mintegy 5,5%-át képezi.

97 (4. számú melléklet.)