Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között
5. Telepítési eredmények az 1945. év végén A népgondozó hivatalok hevenyészett szervezeti felépítése miatt egységes adatszolgáltatási rendszer sem jöhetett létre. A számtalan esetben igényelt összesített adatok ellenére az év végi eredményt nem az év utolsó napjával, hanem a kirendeltségek egymástól eltérő zárónappal, illetőleg dátumozással mutatták ki. A Népgondozó Hivatal Dél-magyarországi Kirendeltsége Baranyai Kerülete összefoglaló adatait 1944. december 4-én keltezték. Külön adatsor tartalmazza a telepesek létszámát és családszámát, az elfoglalt házak számát, valamint az üres telephelyeket. Tisztázatlan, hogy miért tér el egymástól a telepesek családszáma és létszáma. Utóbbi vagy megegyező, vagy nagyobb számú a családok számánál. Más adatokkal történt összevetés alapján tisztázódott, hogy a telepesek számában szerepel a helybeli, megyén belüli, országon belüli, illetőleg az országhatáron kívüli telepesek száma. Más összefüggés szerint az elfoglalt házak száma megegyezik, vagy kevesebb a telepeseknél, a családok számát ott éri el, ahol az a telepesek számával is egyezik. Az eredmények azt is bizonyítják, hogy a megyében további telepítésre alkalmas számottevő telephely már nem állt rendelkezésre. A telepes családok száma Baranyában 5148, ami az 1947. év elején észlelt 3,8 fős átlag családlétszámmal 19 562 főt jelent. Nem rendelkezünk olyan adatokkal, melyekből levezethető lenne, hogy ebből mennyi a helyből, a megyéből, az ország más vidékérői, illetőleg az országhatáron kívülről érkezett telepesek száma, azt azonban kijelenthetjük, hogy Baranyában ekkor még a helybeli és a megyén belüli telepítések voltak a jellemzőek, míg Tolnában, mint ahogy azt látni fogjuk, fordított a helyzet, az ún. székely telepítés a meghatározó. A megyén kívülről érkezettek számát a községenkénti adatok közlésénél minden valószínűség szerint felismerhetjük. 71 A Népgondozó Hivatal Délnyugat-magyarországi Kirendeltsége 1945. évben végzett munkáját egymástól eltérő időpontokban sommásan is, analitikusan is összefoglalták. A sommás megítélés szerint a július elejétől végzett tevékenységgel Tolnában 5800, Somogyban 500, összesen 6300 családot telepítettek le 25 000 lélekszámmal. Közülük Bukovinából, illetve Bácskából menekült 2700 család 12 000 fővel. Legnagyobb részüket már április —május hónapokban letelepítette a Bonyhádi Telepítési Hivatal. Rajtuk kívül mintegy 1000 magyar családot telepítettek le, akik saját hibájukon kívül, a fegyverszüneti egyezmények értelmében átengedett területekről menekültek, vagy kiutasították őket. 72 A fenti adatokat, melyeket a hivatal más helyen is alkalmazott már, és publikálta is őket, erősen megkérdőjelezte az 1946. február 16-án keltezett analitikus adatsor, mely szerint 5136 család (4700 és 436) betelepítésre került sor. 73 A telepítő szervek szerinti megoszlás a következő: Székely telepítés: 2803 család Tolnában 56 család Somogyban Népgondozó Hivatal főosztálya 843 család 10 család kirendeltsége 457 család 306 család önkényes település 67 család 64 család Hatósági telepítés 539 család — összesen : 4709 család 436 család A telepesek korábbi lakhelye szerinti csoportosítás ugyancsak eltérő adatokat tartalmaz, amelyek részben indokolhatók, részben nem található magyarázatuk.
